A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

beavatkozás megvalósítására került sor. Tiz szennyvíztelepen vezették be a foszfor kicsapatást, folyamatban van a térség regionális szennyvíztisztító rendszerének kivitelezése, és ötven százalékos vagy annál magasabb P eltávolitási hatásfokkal üzembe lépett a Marcali tározó, továbbá a Kis-Balaton Felső tározója (lásd Kovács A. és Joó 0. tanulmányait, 1. melléklet). Ilymódon, az 1982. évi állapothoz viszonyítva a Keszthelyiés Siófoki-medence külső foszfor terhelése mintegy 50 százalékkal csökkent, amelynek hatása a vízminőség javulásában a korábban vázolt késleltetésektől függően fog jelentkezni. A belső foszforterhelés nagyságára a 80-as évek elejéig szinte alig állt rendelkezésre információ. Az akkor végzett kutatások (Lijklema et al, 1986) a diffúziót és a felkeveredett üledékrészecskék felületéről történő deszorpciót tekintették a fő, P leadáshoz vezető mechanizmusoknak. Az éves átla<gra vonatkozó becslés 1,1 és 11,7 mg/m d közötti tág tartományt eredményezett. A Balatonra kifejlesztett ökológiai modellek (van Straten, 1986) - amelyeket a vizben mért tápelem koncentrációkra, valamint alga biomasszára vagy a-klorofillra illesztettek - anyagáramainak in2 , tegrálása révén 3 és 0,7 mg/m d P leadás volt származtatható a 2 Keszthelyi- és Siófoki-medencére (1,4 mg/m d a tó egészére, amely 80 í-kal haladja meg a biológiailag hozzáférhető, külső P terhelést, Somlyódy, 1984 ). Ezek a vizsgálatok vezettek ahhoz, a vízminőségi beavatkozások tervezésénél fontos szerepet játszó felismeréshez, hogy a belső P terhelés a külsővel azonos nagyságrendű. Az Istvánovios V. és Herodek S. dolgozatában (1. melléklet) összefoglalt üledék P leadási kisérletek és becslések megerősítik a diffúzió, a felkeveredés és az adszorpció-deszorpció fontosságát a belső terhelés kialakulásában, valamint az utóbbi nagyságára nyert korábbi következtetés helyességét. Ezen túlmenően azonban számos új eredményt is értek el. Igy kimutatták, hogy a belső terhelés kialakulásában és szezonális változásában alapvető szerepet játszik a frissen kicsapódott CaCO^ felületén adszorbeált foszfor (ennek mennyisége az- üledékbe a Keszthelyimedence irányában nő), amelynek mobilizálódását elsősorban a - 339 -