A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

eutrofizálódás és a ki£.?.'obtí/P arány jellemzi (OOj, amely kedvezőbb feltételeket teremt a nitrogénkötő kék-algák elterjedésének. A heterocisztás cianobaktériumok jelenléte a hetvenes évek közepe óta mutatható ki, a tó egészére kiterjedő tömeges előforfulásuk azonban csak 1982 augusztusában következett be (Gorzó és Kiss, 1984). Azóta a tó nyárvégi vízminőségét - azaz az üdülés szempontjából mértékadó időszak rövidtávú vízminőségi változásait alapvetően az határozza meg, az adott időjárási körülmények között bekövetkezik-e cianobaktériumok által előidézett vizvirágzás. A kérdéssel Gorzó Gy. tanulmánya foglalkozik (1. melléklet). Kutatásai szerint a Balaton üledéke Siófoktól Keszthely irányában növekvő mennyiségben tartalmazza az N-autotróf, heterocisztás cianobaktériumok spóráit. Ezek -csírázása elsősorban a hőmérséklettől és annak tartósságától, valamint a fényintenzitástól függ (emellett a csírázás a 7,5-8,6 pH tartományban és nitrogénhiányos állapotban optimális). A laboratóriumi vizsgálatok szerint a spórák csírázása 20-26 UC kö zött következik be, az optimum pedig Anabenopsis raciborskii esetében 23 °C (utóbbi nö -rekedésének hőfokfüggése is hasonló jellegű). Gorzó eredményei alapján - kissé leegyszerűsítve - a Keszthelyimedencében (a jelenlegi tápanyagkinálat mellett) vizvirágzás illetve planktonszineződés akkor várható, ha 2-3 héten keresztül tartósan 23 C hő mérséklet alakul ki.(ugyanez az időtartam hosszabb Siófok térségére) és a fényviszonyok is kedvezőek. A vizminöség rövidtávú alakulásának és a vizvirágzás bekövetkezésének szabatosabb prognosztizálása megkivánja a hőmérsékleti és fényviszonyok becslését; ebben a tekintetben a VITUKI kutatási eredményei lesznek hasznosíthatók (Somlyódy, 1986a,b). A vízminőség hosszútávú alakulását a külső foszforterhelés csökkenése, valamint a belső terhelés áttételeken és késleltetéseken keresztül bekövetkező módosulása szabja meg. A minisztertanács 1983. évi, Balatonra vonatkozó határozatát követően számos— - 338 -