A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA
tarthatók a befogadótól. Itt emlithető a P kicsapatás a szer.r.yvizből (ennek egyik változatával, a meszes foszfortalanitással Horváth K. dolgozata foglalkozik, 1. melléklet), a szennyvizek kivezetése más vízgyűjtőre vagy előtározók létesítése. Jellem'zőjük ezeknek az eljárásoknak, hogy a költség-hatékonyság jól értékelhető és a kapcsolódó döntéshozási eljárás viszonylag egyszerű. A megelőző szabályozás célja az eutrofizálódás közvetett okainak befolyásolása olymódon, hogy a környezetbe kibocsájtott, nem hasznosított tápanyagok mennyisége csökkenjen. Itt emlithetö például a mosószerek összetételének módosítása, vagy részben a melioráció, de általánosságban ez a szabályozási mód a térség környezeti szempontokat előtérbe helyező társadalmi gazdasági irányítását kivánja meg. A környezeti bajok gyors elterjedését világszerte megfigyelve, a megelőző szabályozás alkalmazása alapvetően .fontos, hiszen az utólagos "védekezés" önmagában irreális gazdasági terhekhez vezet. Példaként a több országban tapasztalható félelem a növekvő mezőgazdasági szenynyezés által jövbben előidézhető eutrofizálódástól emlithető. olyan tavakon, amelyeket a mCiltban már egyszer szabályoztak (például szennyviztisztitás révén). Ilyenkor a szabályozás előfeltétele a mezőgazdasági termelés és a környezeti kár közötti konfliktus kompromisszumos megoldásának megkeresése. Nagy tavak esetében ÍÍ szabályozási program általában a különböző jellegű intézkedések térben és időben történő kombinálásából tevődik össze. A program kidolgozásának fontos eleme a prioritások meghatározása: a rendelkezésre álló gazdasági korlátok mellett elsőbbséget kell nyernie a vizminőségi és vízhasználati szempontból érzékenyebb tórészeknek, a biológiailag nagy hozzáférhető P terhelést jelentő pontforrásoknak, a műszakilag és gazdaságilag jól definiált eljárásoknak és a könnyen megvalósítható megelőző szabályozásnak (ha van ilyen), összetettebb esetekben természetesen a megfelelő szabályozási stratégia kidolgozása behatóbb elemzéseket igényel. Ilyenkor célravezetőbb vizminőségszabályozási döntési modell felállítása, amely általánosságban a külső terhelés és a vízminőség - 333 -