A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. KOLLÁR GYÖRGY: Az ivóvízminőség változása a vízvezetékhálózatban

•baktériumok, mint a zooplankton mennyisége ezeken a helyeken volt magasabb. A medencék vizsgálatával kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy töltés során niagas vízállás esetén a hosszabb tartózkodási idő következtében ezek ülepítő hatása érvényesül, ugyanakkor alacsony vízállásnál a már leülepedett üledék különösen annak laza szerkezetű vas- és mangánbaktériumok tömegével jellemezhető része felkeveredik és lüktetésszerűen a hálózatba jut. A Fővárosi Vizművek medencéinek és ivóvízhálózatának vizsgálata során ezt a folyamatot rendszeresen megfigyeltük és számszerűsítettük. A másodlagosan létrejött szennyeződések a hálózatból és a tisztavizmedencéből gyakoribb, másrészt intenzivebb öblitéssel lehet eltávolítani. A nagyátmérőjű vízvezetékekben a vasbaktérium benövés kialakulása lassú, és a fenéken gyakorlatilag nincs üledékképződés. A lelassult áramlási szakaszokon a végszakarzokon, tározókban a házon belüli hálózatban ahol a viz mozgási sebessége alacsony, sőt a nap- bizonyos szaké zában nullára csökken a baktériumok intenzivebben fejlő "Lnek. A vizellátó rendszerek különböző szakaszán a vasbaktériumok más más formája dominált, a gyors áramlási szakaszokban a coccus formák a kis vízsebességű szakaszokban inkább a fonalas formák. A vizsgált vizellátó hálózatokban másodlagos szennyezőként gyakran állati szervezetek jelentek meg, amőbákat, csillós egysejtúeket, kevéssertéjű férgeket, fonalférgeket, vízi atkákat, plankton rákokat'és Chironomus (árvaszúnyog) lárvákat tudtunk kimutatni. - 294 -