A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. KOLLÁR GYÖRGY: Az ivóvízminőség változása a vízvezetékhálózatban

A hálózatban gyakorlatilag minden olyan élő szervezet előfordulhat, amelyek a tisztítótelepet'elhagyó visben jelen vannak, de a szervezetek között legelterjedtebbek a vas- és mangánbaktériumok, melyek bekerülve a visszál­litó rendszerbe benövik a vízvezetéket és jelentős raeny­nyiségben kiülepednek a tározómedencékben. A hálózat öb­lítésekor szabad szemmel jól látható csapadék, élőanyag, biogén oxidáció útján keletkezik, vagy a különböző ere­detű vizek keverésekor kémiai hatásokra válnak ki. Az élő szervezetek a hálózatba különféle módon juthatnak: - a tisztitástechnológia tökéletlen működése következtében, - csőfektetéskor, csőtöréskor juthatnak a hálózatba, - a kútvizben élő természetes életközösség néhány egyede a hálózatban kifejlődő vas­és mangánbaktérium telepeken bőséges táp­lálékhoz jutva szaporodnak el. Az emiitett folyamatok kölcsönösen is hatnak egymásra. Hinnél többfajta eredetű vizforré , bonyolultabb a háló­zati rendszer, változatosabb az elegyedő vizek összeté­tele, annál ideálisabb tápanyaghoz jutnak a hálózatban kifejlődő mikroszervezetek és annál nagyobb tömegben jelennek meg. A vizek levegőztetése jelentős tényező lehet a másod­lagos szennyeződések kialakulásában. Hisz a levegő szennyezőanyagai a gázmentesités során feldúsulnak az" oxidálható anyagok (pl. vas, mangán) pedig kicsapódnak. A levegő tulaj donképen csiraszegény közeg, a mikroorga­nizmusok szaporodására számos ok, - de ezek között alap­vetően a tápanyag hiánya - miatt nem alkalmas, benne a - 295 -

Next

/
Thumbnails
Contents