A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. KOLLÁR GYÖRGY: Az ivóvízminőség változása a vízvezetékhálózatban

viz is keveredik a kútvízhez. Ilyenkor a tisztító műből, ha kis számban is, élő szervezetek, vagy esek petéi juthatnak át a hálózatba, tisztaviz medencék üledékébe, és ezek a későbbiekben tömeges szaporodásnak indulhatnak. Az utópelyhesedésként kivált aluminiuri-hidroxid a klórozás hatására kivált vas(Ill)hidrosid, vagy mangándioxidhidrát, mint makroszkópos szennyesés megtapadási felületet nyújt a mikroszervezetek számára. A pelyhes anyagoknak szerepe van a mikroorganizmusok életéhez szükséges tápanyagok feldúsitásában is. A jó minőségű ivóvízben egyébként általában kevés a tápanyag. A jó adszorpció képességű pelyhek felületén azonban ez koncentrálódik, ami lényeges mértékben hozzájárul a biológiai tevékenység kialakulásához. További problémát jelent, hogy a másodlagosan k'eletkező szervesanyag leköti a fertőtlenítés céljából adagolt oxidálószereket pl. klórt és ezzel a hálózatban szükséges szabad klórtartalmat nehezen ellenőrizhető szintre csökkenti. Eddigi vizsgálataink alapján a szabványban előirt szeszton mennyiség mindig kevesebb volt a medencét tápláld vizben, viszont az előbb emiitett dusulási, folyamatok miatt, a medencéből távozó vizben és különösen a hálózat egyes szakaszaiban ezt az értéket jelentősen meghaladta. Kivel az üledék közel 60 %-a szerves anyag ez a hálósat pangóbb szakaszain anaerob folyamatok megindulását eredményezheti, ennek következtében jelentősen leromolliat a viz biológiai bakteriológiai minősége és kellemetlen iz, szin és szaganyagok megjelenése várható. A hálózat bővítése során gyakori, hogy a távlati fejlesztés miatt a jelenlegi igényeknél nagyobb méretű csöveket fektettek le, ezekben a vízáramlás minimális én úgy a vas- mangán - 293 -