A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. AMBRUS SÁNDOR–DR. SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS–HECKER LÁSZLÓ: Árvízi felszíngörbe előrejelzése kombinált hidrológiai-hidraulikai modellel
tó hdtasa a síkvidéki folyón természetesen fölfelé is érzékelhető. A modell ez esetben is alkalmas a felszingörbe meghatározására az alsó peremfeltétel ismeretében. A számitást a szabad felszinü, fokozatosan változó nempermanens vizmozgás Saint-Venant-féle hiperbolikus differenciálegyenletrendszerének egyszerűsített, összevont alakjával, az úgynevezett diffúziós hullámegyenlettel végezzük. A Saint-Venant féle hiperbolikus differenciálegyenletrendszer összevonásával és algebrai átalakításával Dooge /1973/ nyomán a rendszeregyenletet egyetlen parabolikus parciális differenciál-egyenletté egyszerűsíthetjük, 3f(x,t) 3f(x,t) 3 2f(x,t) = - C + D — (16) 3t 3x 3x amelyben a C(Q) és D(Q) nemlineáris vizhozamfüggő együtthatók az egyenlet explicit megoldását kizárják. Az egyenletnek a turbulens elkeveredés /diffúzió/ egyenletével mutatott hasonló alakja miatt ezt az árhullámlevonulási modellt diffúziós hullámegyenletnek nevezik. Az egyenlet jobb oldalának első tagja a konvekció s-, mig második tagja a diffúzió s hatásokat irja le. A C paraméter az árhullám L/T dimenziójú sebesség e, D pedig az ellapulásra 2 ~ jellemző L /T dimenziójú diffúziós tényez ő. Mindkét tényező poziti v és álland ó értékűnek tehető fel. Itt most feltesszük, hogy a diffúziós tényező állandó, vagyis az árhullámtranszfo rmáci ó lineáris. Feltesszük, hogy a Q (0,t) és Q (L,t) (17) határfeltételek ismertek, ahol L a tekintett folyószakasz hossza. - 28 -
