A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - BUKOVSZKY GYÖRGY: A Velencei-tó kiszáradásának vizsgálata

- Pákozd-Sukoró határ körüljárása 1861). febr.15." Pákozd és Sukoró határának tóban felső része régibb időben mindenhol Takarók által kijelölve volt, de ujabb időben ezek részint tüz, részben más által kivesztek /8/. -Vadászati tilalomlábla elhelyezése Dinnyésen 1864

.dec.29-én . '-A kérdéses határ északi része tóban lévő Pákozdi liatárig... lettek kijelölve" /8/. Eszerint teliát 1864-ben is volt viz a tóban. —A Fejér megyei Gazdasági Egylet intézkedései a vizeket illetőleg; 1865. "A viz és halban megfogyatkozott Velencei-tó ismét több vizzel rendelkezik, azt hallal kellene ismét benépesiteni e végre az illető tulajdonosok fel is szóiitattak s annak eleget is tettek" /19/. Sajnos az Egylet 1865-68 között politikai okok miatt szüneteltette a működését. így éppen a kritikus évekre nincs elég adat. Van azonban remény, hogy a későbbiek során ezt a hiányt sikerül pótolni. -A Zámolyl forrás 18'71-ben kezdett újra működni. Azt már biztosan tudjuk, hogy 1869-ben a Velencei-tóban már volt viz... /19/. Mint látjuk, amikor a Fertő-tó már annyira ki volt száradva, hogy át lehetett rajta gyalogolni, abban az évben a Velencei-tóba még halakat telepitettek. A Fertő tehát hamarabb szárad ki, mint a Velencei-tó; a történeti források eredménye megegyezik a hidrológiai analógia módszerrel nyert adatokkal. 4. A TAVAK ÁLLAPOTA A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 4.1 A Fertő-t

ó vízszintjének változása Réthly Antal könyvéből /23/ nyomon követkhető. A dolgozat terjedelmi korlátozása miatt csak a lényeges mozzanatokat emlitem meg. A száraz évek 1731-ben kezdődtek. 1735-ben a Fertő már nagyon megkisebbedett. 1736-ban a tó még kisebb lett, 1737ben a Fertő már olyan kicsi, hogy csak itt-ott látszott egy- 15 -