A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - BUKOVSZKY GYÖRGY: A Velencei-tó kiszáradásának vizsgálata

-egy pocsolya. A nagyhalakat moc lehetett közelíteni. 1738-ban a tő nyáron már majdnem eltűnt. Egy magas kádármester fogadásból egy hosszú rúddal a kezébe áthatolt a tavon. 17^0-ben a Fertő nagyobb lett. 1746-ban a Fertő vízszintje igen magas volt. A Fertő tehát 1737-ben és 1738-ban igen kicsi volt. De a vízszint alakulás a XIX. századbeli állapotokhoz képest jóval kedvezőbb volt. U.2 Velencei-t

ó Hrenkó Pál a Hidrológiai Tájékoztatóban 11/ forrás megjelölés nélkül, partmenti lakosok hatóság előtti tanúvallomásait közli 1792-ből, amely szerint 17^0 körül, a tó 5-6 esztendő alatt teljesen kiszáradt és 28 évig szárazon is maradt. A tó kiszáradását Bondefy L. is az 17^5. évre teszi, ezért kell ezeket az eveket részletesen. vizsgálni: - "A tónak napkeleti felöli való végén a Töltésdomb" Velence 1738 /7. : 6.sz. 303. o ./ - Pákozd 17^2. 1

1 A falutól délre elég nagy tó terül el". /7.: 11.sz. 110. o ./ - Possesió Pákozd 17^5. " Vagyon Réttye a Nagy-tó felé"./8/ - Agárd 17^5. évi urbariuma. "...a halászat és a vadászat mivel...a földesuraságokat illeti csupán annak rendelkezésétől fognak függeni'/6/. - Mór 17^5.márc.28. " A Szent Tamás pusztai malom /A Zámolyi forrásra telepitett malom - a szerző megj./ jövedelmének 1/3 -a a földesúré". /8/ - Vázlat, amelyen a Pákozdi tó /Velencei-tó/ fel van tüntetve 1750-ből. Az akkori parttól beljebb Dinnyésnél fel van tüntetve a"liajdani part" is. /17/ - Pákozd 1753. Határniegállapitás Pákozd és Kisfalud között. A határt má.r 1725—ben kitűzték, ez hosszabb szakaszon a Császárviz volt. " De a patak szinte évről évro változtatta medrét... Ezért volt szükség uj határkijolölésro." Átkeltek a patakon, amely itt már neu is patak hanem szétömölve mocsaras tocsogos területet képez". /8/ - 16 -