A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

- a szennyvíz kihelyezések az esetek legnagyobb többségében a talajok legalapvetőbb tulajdonságaiban /mésztartalom, összes oldható sótartalom, pH/ lényeges változást nem okoztak; - a könnyű mechanikai összetételű, eredetileg humuszanyagokban szegény, karbonátos homoktalajok szervesanyag dinamikájában a többszöri nagyadagu szennyvíziszap kihelyezés hatására /300-500 tonna/ha, 14-18 % szárazanyag tartalom/ a kezdődő szervesanyag felhalmozódás jelei mutatkoznak; - ugyanezeken a talajokon határozottan javultak a vízgazdálkodási tulajdonságok, kismértékben növekedett a víztartó képesség és a szerves kolloidok hatására a mikroaggregátumok stabilitása is javult, nőtt a talajok adszorpciós kapa c i tá s a ; /_4;_ábra/ - az esetek nagy többségében az egyes mikroelemekben - elsősorban a különösen toxikusnak tekintett nehézfémekben lényeges koncentráció növekedés nem volt tapasztalható. A dolgozat fölveti "a gazdálkodási egységhez és technológiához jobban igazodó szakvéleményezési rendszer és határértékek kidolgozásának szükségességét" a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésével és hasznosításával kapcsolatban. libben a témakörben végül V3BÜ33S dolgozatát említem meg, amely rámutat arra, hogy a szerves szennyezettségü hulladékvizek kezelését és hasznosítását lehetővé tevő természetes ökológiai rendszereknek világszerte egyre nagyobb figyelmet szentelnek, ^zek alapvetően két nagy csoportja közül eddig a legtöbbet a terresztris, vagy talajrendszerekkel foglalkoztunk és értünk el a hazai gyakorlatban is jól felhasználható eredményeket. A dolgozat a másik csoport, a vízi, vagy aquatikus ökoszisztémák jelentősedére kívánja ráirányítani a figyelme

t ezen a téren. ICözvetlen tapasztalatok és irodalmi források alapján ismerteti a szennyvizes stabilizációs-, algás- és halastavakat, a különféle vízinövények szerepét, a nádas és a mocsári rendszereket, valamint a hidropóniákkal végzett kísérleteket. Ezek alkalmassága előkezelt szennyvizek teljes tisztítására és hasznosítására az eddigi próbálkozások során már bebizonyosodott, de a gyakorlati alkalmazás módjainak, feltételeinek meghatározása, és - 94 -