A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

a hazai körülmények: között alkalmazható legjobb kombinációk: kiválasztása még jórészt a további kutató és kisérleti munkára vár. 4. HIGTBÁGYA KEZELÉS, ELHELYEZÉS ÉS HASZNOSÍTÁS A mezőgazdasági üzemek egyik sajátos - és sajnos sok helyen még mindig hulladékká vélő, hulladékszámbe vett - mellékterméke, a higtrágya, valamint annak kezelése, elhelyezése és hasznositása több mint 15 éve állandó témája a szakmai köröknek és tanácskozásoknak, - anélkül azonban, hogy e gyskorlati helyzet jelentősebb kedvező irányú változását tapasztalnánk. A témával foglalkozó 4 dolgozat közül három is tartalmaz átfogó elemzést a kialakult helyzetről és annak okairól. DE3KECZEI.

TI István kimutatást közöl az országosan és -nejenként keletkező higtrágya mennyiségéről és a felhasználás mértékérő

l /

7. táb-. lázat

/. Ebből látható, hogy "országosan a keletkezett higtrágya többéves átlagban meghaladja a 40 millió köbmétert, azonban a hiányos felkészültség miatt ennek csupán felét öntözzük ki." Pedig számos jó példa mutatja, hogy a higtr&gya a természetes biológiai körfolyamat részeként, okszerűen öntözési módszerekkel kijuttatva a müveit területekre, termésnövelő hatású, használatával műtrágya takaritható meg és elkerülhető a nagy tömegben pangó mennyiségek környezetszennyező hatása. A Szerző által kondoroso

n vizsgált AGROICOLÍPLEX rendszerű sertéstelepen, -"ahol évente mintegy ezer anyakoca szaporulata nő fel és éves átlagban a számosállat létszám 1593, a keletkező higtrágya 77 517 m', amelyből a bélsár és vizelet mennyisége 27 264 m^. A friss hígtrágyával évente 186 t K, 20 t P és 55 t K keletkezik, amelyből öntözéssel a szántóföldre jut 75 t K, 11 t P és 41 t K." A dolgozat megállapitja továbbá, hogy "a higtrágya vizzel való további higitására akkor van szükség, ha szárazanyag tartalma 5 «-nál több és esőszerü öntözéssel kerül kijuttatásra, vagy ha az IHJ^ tartalma meghaladja az 1350 mg/l értéket. Magyarországon a sertéstelepeken keletkező higtrágya 2-3 hónapos tárolás után rendesen 500 mg/l ammóniánál kevesebbet tartalmaz, következésképpen higitás nélkül is növényzetre öntözhető, perzselő h8táse nincsen." - 95 -