A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

Szabályozás előtt a folyóit a bihari begyekből az Alföldre leérve, a aik termeten szétterültek. Túlfejlett kanyarokat képezve, vagy teljesen meder nélkül, a kis ée a nagy Sárrét mocsaraiba beleveszve kerestek lefolyást a Tisza felé, jelentős részben a maitői eltérő nyomvonalon, A Körösök vidékén a XVI. szd. második féléig jelentős településhálózat alakult ki, főként állattenyésztéssel, halászattal foglalkozó lakosaággal« Gabonát is termeltek, amiről a folyókon, ereken felállított számtalan vízimalom tanúskodik. A török hódoltság 13o éve alatt a Körösök vidékének képe teljesen megváltozott. A népesség km

2-ként 2o-3o főről 2-3 főre csökkent. A települések elpusztultak a megmaradt lakosság a nádasokban, a mocsarak szigetein keresett menedéket. A fejlődés a kuruc-háboruk után indult meg. Békés megye túlnyomó réazét Harruckerrs János hadseregszállitó kapta meg királyi jutalom címén. Harruckern III. Károly királyhoz intézett kérelmében, vagy egy budai hévizén épült vízimalmot és a mellette lévő szőlőt, vagy a Békés megyei birtokokat kérte. Jellemző volt e terület akkori értékére, hogy a megkérdezett magyar királyi kamara ellene szólt a malomnak, így kapta meg Harruckern 1719-ben csaknem az egész megyét, a felértékelés szsrint 24.ooo ?t értékben. Ezt követően a fejlődés időszaka következett. A hiányzó lakosságot magyarok, szlovákok, németek betelepítésével pótolták. A gazdasági élet kibontakozásának akadályát képezték a területet behálózó, szabályozatlan folyók, erek, az ismétlődő árvizek, a kiterjedt mocsárvilág. A terület jelentős részét