A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

állandóan, vagy időszakosan viz boritotta. Az 17oo-as évek elején a Körösvidéken 144.ooo ha vizállás és mocsár volt. Az árhullámok levonulása szinte egész évben tartott. A Körös-völgybe számos esetben a Tisza árvize is betört északról, a Hortobágy folyó közvetitésével. Ebben az időben már nem csak az elvadult természeti állapotok jelentették a problémát, hanem a meggondolatlan emberi beavatkozások is. Az elmocsarasodásokat sok esetben a vizek szabad folyásának elzárása, főleg a malomgátak idézték elő. 1/ Folyószabályozás, ármentesités A XVIII. szd. második felében egyre sürgetőbben merült fel a folyók szabályozásának igénye. Miután ebben a szomszédos megyék egyezségre jutni nem tudtak, az uralkodó l8o2-ben királyi biztost küldött ki a Körösök és a Berettyó szabályozására. A királyi biztos mindenekelőtt a medrekbe bedőlt fák kitakaritása és a káros malmok lerombolása iránt intézkedett, /l.sz. helyszinrajz/. 1816-ban katasztrófális árviz pusztitott a Körösvölgyben. Ez elodázhatatlanná tette a vizek megfékezését. Ez a magyarázata annak, hogy a folyószabályozási felméréseket az országban először a Körösvölgyben végezték el. /A hasonló munkákat a Duna völgyében 1823-ban, a Tisza völgyében pedig csak 1933-ban kezdték meg/. A királyi biztos I8l8-ban megbizta Huszár Mátyás kamarai mérnököt a Körösök és a Berettyó feltérképezésével. A munka 1823-ban készült el. Huszár Mátyás tanulmánya és szabályozási javaslatai a Körös-szabályozás egész folyamatában iránymutatóak voltak. - 9 -