A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

állandóan, vagy időszakosan viz boritotta. Az 17oo-as évek e­lején a Körösvidéken 144.ooo ha vizállás és mocsár volt. Az árhullámok levonulása szinte egész évben tartott. A Körös-völgybe számos esetben a Tisza árvize is betört észak­ról, a Hortobágy folyó közvetitésével. Ebben az időben már nem csak az elvadult természeti állapotok jelentették a problémát, hanem a meggondolatlan emberi beavatkozások is. Az elmocsara­sodásokat sok esetben a vizek szabad folyásának elzárása, főleg a malomgátak idézték elő. 1/ Folyószabályozás, ármentesités A XVIII. szd. második felében egyre sürgetőbben merült fel a folyók szabályozásának igénye. Miután ebben a szomszédos me­gyék egyezségre jutni nem tudtak, az uralkodó l8o2-ben királyi biztost küldött ki a Körösök és a Berettyó szabályozására. A királyi biztos mindenekelőtt a medrekbe bedőlt fák kitakaritása és a káros malmok lerombolása iránt intézkedett, /l.sz. hely­szinrajz/. 1816-ban katasztrófális árviz pusztitott a Körösvölgyben. Ez elodázhatatlanná tette a vizek megfékezését. Ez a magyarázata annak, hogy a folyószabályozási felméréseket az országban elő­ször a Körösvölgyben végezték el. /A hasonló munkákat a Duna völgyében 1823-ban, a Tisza völgyében pedig csak 1933-ban kezd­ték meg/. A királyi biztos I8l8-ban megbizta Huszár Mátyás ka­marai mérnököt a Körösök és a Berettyó feltérképezésével. A mun­ka 1823-ban készült el. Huszár Mátyás tanulmánya és szabályozá­si javaslatai a Körös-szabályozás egész folyamatában iránymuta­tóak voltak. - 9 -

Next

/
Thumbnails
Contents