A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

Folyó neve Hossza szab. előtt km szab. után km Rövidülés km # Átlagos esés szab.előtt szab.után ' cm/km Hármas-Körös 235,5 91,8 143,7 61 2 5 Kettős-Körös 83,3 37,2 46,1 55 4 8 Berettyó 382,o 2o4,o 178,o 47 Sebes-Körös 285,2 2o9,o 76,2 27 Fehér-Körös 28o,o 235,6 44,4 16 Fekete-Körös 236.1 167,7 68.4 29 A szabályozások következtében a folyók viz járása megváltozott. Gyorsabb lett a vizek levonulása, megemelkedtek az árvizszintek és a vizhozamok. A körösi árhullámok Csongrádnál a Tisza árhullámát megelőzve folytak le. A szabályozásoknál kitűzött célokat ezzel lényegében elérték. A szerzett tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a tervezési alapadatok /pl. vizhozamok/ nem voltak - nem is lehettek - kellően pontosak és ebből következően hibás méretezések történtek. Az átvágások legtöbb esetben nem fejlődtek ki, a töltések mérete és egymástól való távolsága kevésnek bizonyult. Számos korábbi megállapitást és kész munkát is korrigálni kellett. Ezért a gyulai Folyammérnöki Hivatalt uj tervek készitésére utasitották. Az uj, módositott szabályozási terv 1879-ben készült el. Ebben megállapították a folyók vizhozamait, az átvágások szélességi és mélységi méreteit, a hullámterek szélességét és a védtöltések méreteit. A terv végrehajtását még abban az évben megkezdték és 1895-ben fejeztélc be. Ebben a ciklusban hajtották végre a Hortobágy-Berettyó főcsatorna kialakitását is, 1879-189O kö-' zött, oly módon, hogy a Hortobágy folyót az Ágotái-hidtól kiindulva egy uj csatornával összekötötték Bucsánál a Berettyó elhagyott medrével, miután a medret szabályozták és megfelelő szelvényűre épitették ki. Az alsó 7o km-es szakaszon mindkét parton töltéseket épitettek /1882/. - 13 -