A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

A gyulai Folyammérnöki Hivatal tervének végrehajtásával a szabályozások és ármentesitések tulajdonképpen befejeződtek. 1895ig elvégeztek mintegy 5o millió m"^ földmunkát. A bővitési ésfejlesztési munkák az árvizek által támasztott igényeknek megfelelően napjainkig folynak. Ebben a tevékenységben- az 1881, az 1919 és az 1981 évi árvizek voltak a mértékadók. A szabályozás gigantikus munkájának befejeztével ujabb nagy munkák indultak, a folyók csatornázása, a vizrendezés és a vizhasznositás igényeinek kielégitésére. A Körösök csatornázása 1895-ben indult meg a Fehér-Körös gyulai tüsgátjának 1896-ban történt megépitésével. Ezt követte a HármasKörösön 19o5-19o6 között létesitett Bökényi duzzasztó, amely az ország első vasbeton műtárgya volt. 1936-42 között épíilt a Békésszentandrási duzzasztó. Nagyobb szünet után 1966-69 között készült el a Békési duzzasztó a Kettős-Körösön, majd 1975- 77 között a Körösladányi duzzasztó a Sebes-Körösön. A Bökényi és a Békésszentandrási duzzasztók hajózsilippel is rendelkeznek és a Hármas-Körösön végig a Kettős-Körösön Békésig biztositják a hajózás lehetőségét. A többi duzzasztó elsősorban vizhasznositási érdekből épült. Az első világháborút követő trianoni békekötés a Körösök vizgyüjtőjét megosztotta. A sikvidéki rész magyar, az árvizek nagyságát és jellegét meghatározó hegyvidéki vizgyüjtő román területre került. A jelenlegi megosztottság a következő: Aásd következő oldalon 5. sz. kimutatás/ Magyar területen a Körös-rendszer vizfolyásainak összes hossza 458,2 km, védtöltéseinek hossza 689 km. - 14 -