A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

medre 3 81 szélességgel és looo m-ként 27 cm eséssel készült. Nehézséget jelentett a kotus talajból való töltésépítés. A Fehér-Körösre vonatkozó Bodoky-féle tervet a nagyváradi helytartótanács megváltoztatta. Az 1855. évi árviz ugyanis Gyulát rombadöntötte. A városon átfolyó Körös megfelelő töltésezését csak nehezen lehetett volna a belterületen megvalósítani, ezért a Fehér-Köröst a városon kivül ásott 19 km hosszú csatoniában vezették Békásig. A mederásás munkái 1855-57 között elkészültek, 1858-ban a töltésépítés is befejeződött. A nagy csatornát 1858 elején nyitották meg. A Fekete-Körös alsó szakaszára tervezett átmetszéseket elhagyták és a folyót 1874-ben a Szanazugnál a Fehér-Körös uj ásott medrébe vezették bele, egy 329 m hosszú csatornán keresztül. A Fehér - és Fekete-Körös töltéseit egymástól 5o öl /94,5 m/ távolságra épitették meg. 1855-1879 között a Bodoky-féle tervet lényegében végrehajtották. Döntő többségét még 1855-1861 között. Ez az időszak volt a szabályozások leglátványosabb és legeredményesebb korszaka. Az átvágásokat és a töltéseket minimális méretekkel elkészítették. A levágott kanyarokat egyelőre nem zárták el. Ármentesitettek mintegy 1,300.000 kat.hold /850.000 ha/ területet. Az államkincstár csak a Kettős - és Hármas-Körösön készítette el az átmetszéseket. A többi folyó mederásási és valamennyi töltésépitési munkáit az ármentesitő társulatok végezték el. A szabályozási céloknak megfelelően lerövidült a folyók hossza és minimális esésük növekedett. Az uj hosszak a következők szerint alakultak:/2.sz. kimutatás/ - 12 -