A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

hez ahhoz, hogy ennek következtében /az erre alkalmas talajon/ szikesedési folyamat induljon el. Ez vezetett arra, hogy a vizektől elhóditott egyes területeken a kezdeti csodás terméseket igen hamar mind szegényebbek követték, s hogy a másodlagos szikesedés elleni védekezés a mai napig mezőgazdaságunk egyik jelentős problémája. De az ármentesités kedvezőtlenül befolyásolta az állatállomány takarmányellátását is. Az ármentesités előtt ugyanis az Alföld hatalmas mezőségein az úgynevezett "fokgazdálkodás" folyt. Ez /többek között/ azt jelentette, hogy árvizek alkalmával a folyót követő magasvonulat mélypontjain, a fokokon a viz kiömlött az Alföld rétjeire. Azokat igy tulajdonképpen megöntözte, s igy lehetőséget nyújtott arra, hogy a vizek igen hosszan /aok esetben akár fél évig is eltartó/ levonulásához igazodva, s az elvonuló vizeket követve az állatok mindig friss legelőhöz jussanak. Az ármentesités megszüntette tehát az alföldi legelőknek ezt a természetes öntözését, s ennek következtében az akkori nagykiterjedésű és a még ma is jelentős területet elfoglaló legelők állateltartó képessége nagymértékben lecsökkent. Ez is olyan problémakör, amelynek a helyes megoldása, a megváltozott körülmények közötti legelőterületek megfelelő termőképessegének biztositása és annak kihasználása, még ma is, több mint loo év elteltével várat magára. A folyók mentán húzódó árvédelmi töltések karbantartása, a rajtuk folyó árvédekezés megszervezése, a fokozatosan kiépülő, s lassan igen jelentős hosszúságú csatornákkal rendelkező belvízrendszerek, a hozzájuk tartozó szivattyútelepek üzemeltetése uj, korábban nem ismert feladatok elé állította az érdekelteket. Szécheny

i kezdeményezésére e feladatok elvégzésére alakították aztán meg a különböző öblö- lo7 -