A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

zetek árvízvédelmi-, majd árvízvédelmi ás belvízvédelmi társulatait. 3zek képzett vezető gárdája, s az érintett birtokosok hozzájárulása alapján rendelkezésükre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök biztosítékot nyújtottak az el­végzendő feladatok magas szinvonalu ellátására. Az elein­te pedig csupán a viz elleni védekezést célzó tevékenysé­gi körük több helyen csakhamar kiegészült a víz mezőgazda­sági hasznosításával is. így e társulatok gyakorlata hozta létre a "mezőgazdasági vizgazdálkodás"-t, még az előtt, hogy ennek elméletei problémáival bárki foglalkozott volna. Líás oldalról nem hallgatható el az sem, hogy a társulatok ü­gyeibe a beleszólási jog a birtokos területének a nagysá­gától függött, igy azok elsősorban a nagybirtokosok érde­keit tartották szem előtt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy később, majd csak 1945 után, az egységes vízügyi szol­gálat megszervezésekor ezeket az egyébként jól működő szer­vezeteket felszámolták, z x X Tisztelt hallgatóim! Közismert, hogy 1945» az ország felszabadulása, majd a szo­cializmus építésére való áttérésünk minden területen, s igy a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén is hatalmas válto­zásokat hozott, s hosszantartó erjedési folyamatokat indí­tott meg. Ezek közül a mi szempontunkból most a leglénye­gesebb az, hogy az 1956 utáni szervezési intézkedések ered­ményeként mezőgazdaságunk világszerte elismert eredményeket ért el. A minél magasabb terméseredményekhez, s a termés biztonságához fűződő érdek pedig fokozódó igénnyel lépett fel a vízrendezéssel szemben is. Azzal a vízrendezéssel szemben, amelyről időközben az ármentesítés /a folyószabá­lyozáshoz kapcsolódva/ önálló tevékenységi körként levált, - lo8 ~

Next

/
Thumbnails
Contents