A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

A tervek a Hármas-Körösön 39 átvágást 15 átvágást 46 átvágást 24 átvágást 81 átvágást a Kettős-Körösön a Berettyón a Sebes-Körösön a Fehér-Körösön a Fekete-Körösön 61 átvágást irányoztak elő Megszabták a töltések méreteit és azoknak egymástól való távolságát. A szabályozási munkákat 1855-ben kezdték meg, valamennyi folyószakaszon egyszerre. Ebből később sok probléma adódott. A felsőbb szakaszok kisebb átvágásai ugyanis gyorsabban elkészültek és a koncentráltan jelentkező vizek az alsóbb szakaszokon fokozták a kiöntések veszélyét, zavarták a munkák végzését. A Hármas-Körösön az átvágásokat az 1855. évi kisviz szintjében 4 öl /7,58 m/, a Kettős-Körösnél 3 öl /5,68 m/ szélességben ásták ki. A kikerülő földből töltést épitettek. Ezek egymástoli távolságát a Hármas-Körösön 15o öl-ben /284 m/, a Kettős-Körösön loo öl-ben /189,6 m/ határozták meg. A Berettyó kiágazásait elzárták, alsó szakaszának nyomvonalát megváltoztatták. A Berettyót kizárták a 45.ooo ha kiterjedésű Nagy-Sárrét-ből és részére Kismarja és Szalárd között 14,5 ton, Bakonszeg és Szeghalom között 2o km hosszban uj medret ástak. 1866-ban már az uj mederben folyt a Berettyó. A Sebes-Körös szabályozását 1859-83 között végezték több ütemben. A folyót a 30.000 ha területű Kis-Sárréten vezették keresztül, egy 4o,8 km hosszúságú uj csatornában, amely egyben a mocsár lecsapolását is szolgálta. /1878-83 között töltések nélkül folyt keresztül a Sebes-Körös a Kis-Sárréten/. A csatorna - 11 -