A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Pálfai Imre: Belvíz-hidrológiai adatok gyűjtése és feldolgozása

ilyen adatgyűjteményt a későbbi évekről és a többi mintaöblözet adatairól is közzétenni, a Vizrajzi Évkönyvekben pedig legalébb a napi lefolyási adatokat közölni. Az országos, ill, a nagyobb térségeket érintő belvízi adatgyűj tése

k kezdetben az elöntött területek felmérésére és a belvízvédekezés idején átszivattyúzott vízmennyiség meghatározására szorítkoztak. Az elöntött területeket először az 1940-42. évi nagy belvizek idején mérték föl és közölték társulatonként - a Vízrajzi Évkönyvekben. A későbbi évekről az országos összesített adatok is csak hiányosan állnak rendelkezésre. A vízügyi igazgatóságok némelyikénél az 1950-es évak közepétől, zöménél az 1960-es évek elejétől vannak meg - igazgatósági összesítésben - a napi elöntési adatok és az elöntési foltokat ábrázoló térképek (a belvízvédelmi naplókban). A Vízrajzi Évkönyvekben 1954-től újra közölnek belvízi adatokat: rövid szöveges ismertetést és országos összesített adatot az elöntött területről és a belvízvédekezés ideje alatt átszivattyúzott vízmennyiségről. Az 1980. és az 1981. évi évkönyv már vizügyi igazgatóságonként táblázatosan tartalmazza ezeket az adatokat, valamint a belvízi elöntések időszakát és átlagos időtartamát. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani az ún. belvízi dekád.lelentése

k bevezetésének, melyre - Najmányi Lászlónak, az OVF Vízrendezési Osztálya akkori vezetőjének a kezdeményezésére 1956-ban került sor (kötelezővé 1967-től vélt). A dekádjelentések nemcsak a belvízvédekezési időszakban, de egész évben folyamatosan (dekádonként) készülnek, és belvízi tájegységenként, azaz több belvízrendszer területét felölelő nagyobb térségenként tartalmazzák a legfontosabb belvíz-hidrológiai adatokat: az elöntött területet, a lefolyást (gravitációs és szivattyús bontásban), a különböző hidrometeorológiai adatokat (csapadék, hóvastagság, hőmérséklet, talajfagy, talajvízmélység) és egyéb tájékoztató adatokat (szivattyúüzemórák, védekezési fokozat stb.). A dekádjelentéseket - szakaszmérnökségeiktől beérkező adatok alapján - a vizügyi igazgatóságok - 34 -