A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Pálfai Imre: Belvíz-hidrológiai adatok gyűjtése és feldolgozása
állítják össze és telexen továbbítják az Árvízvédelmi ós Belvízvédelmi Központi Szervezethez. Megjegyzendő, hogy belvízi dekádjelentések - a jelenlegihez hasonló formában - már 1965ben is készültek, de ekkor még csak igazgatósági összesített adatokkal, sőt az igazgatóságok más (nagyobb részt szöveges) formában már az 1950-as évek elején is dekádonkénti telexjelentésben tájékoztatták a főhatóságot a belvízvédekezés helyzetéről, többek között a hidrológiai adatokról. A belvízvédelmi naplók ós a belvízi dekádjelentések adataiból az elöntési ós a lefolyási adatokat dolgoztuk föl az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elmúlt években folyó korszerűsítése során[7]. A munkát a Vízgazdálkodási Intézet Kerettervezési Irodája munkatársainak, dr. Orlóczi Istvánnak és dr. Zsuffa Istvánnak az alapvető elképzelései szerint végeztük, a vízügyi igazgatóságok szakembereinek bevonásával. Az adatokat belvízi tájegységenként dolgoztuk föl, ezekből azután országos összesítő készült. Az elöntési adatokból meghatároztuk az elöntések éven belöli átlagos változásának menetét, az évszakonkénti és az évi legnagyobb elöntések eloszlását ( 1 .ábr a), az elöntések tartóssági felületét és megszerkesztettük az elöntések területi eloszlásának relatív gyakoriságát ábrázoló térképet 1:100 000 méretarányban, ill. egy átnézeti tórképet 1:500 000 méretarányban. Ezek a térképek lehetőséget adnak valamely meghatározott térség belvízi veszélyeztettségének számszerű értékelésére, egy területi mutató meghatározására [s ]. A lefolyási adatokból szintén megszerkesztettük az éven belöli lefolyás változását szemléltető ábrákat, az évszakonkénti ós az évi legnagyobb lefolyások eloszlásgörbéit ( 2.ábr a), a lefolyás tartóssági felületét, s meghatároztuk a belvízi tájegységekben -az évi átlagos lefolyás értékét. A statisztikai feldolgozás eredményei további vizsgálatok elvégzésére adtak módot (elöntés-lefolyás kapcsolat, lefolyási tényező számítása, stb.). A vázolt kerettervi munkákról a Magyar Hidrológiai Társaság Műszaki Hidrológiai Szakosztályónak 1983. szeptember 8-i előadóülésén számoltam be. Az eredményeket a kerettervi tanulmányok összefoglaló kötete fogja röviden bemutatni. Remélhetőleg lehetőség lesz az anyag részletesebb közreadására is. - 35 -
