A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Bukovszky György–Antal Gábor: A vízhozam adatsorok megbízhatósága

Bár a Balaton vízgyűjtő regionális környezetvédelmi adattárának vizrajzi alrendszerében már szerepelnek vízhasználati adatok, igaz, a vizhozam adatokhoz hasonlóan csak havi értékkel, és csak 1970-től, a lefolyást befolyásoló leirés /például átvezetési lehetőség a Kétöles és a Tapolca-patak között/ niár nem»Éppen a fentiek miatt fordulhatott elő, hogy egy döntő fontosságú szakvéleményben nem vették figyelembe, hogy az Eger viz hajdanán két, kb. azonos vízszállítású ággal torkollott a Balatonba. 3.2. A Gaja-patak árvízi hozamának sz&mitésa A Fehérvárcsurgói árvizcsucs-csökkentő tározó komplex vizhasznositásu víztározóvá való átalakításának tervezésénél került sor a nagyvizhozam adatsor vizsgálatára, fizikai ellenőrzésére /2/. A fizikai ellenőrzés - hosszantartó kutotá eredményeként - kimutatta, hogy a fehérvárcsurgói vízhozamgörbét rosszul extrapolálták. Az esetnek nemcsak az volt a tanulsága, hogy a fizikai ellenőrzést lehetőleg az észlelést követő évben el kell végezni. A számítást az is nehezi tette, hogy a patak medre tíz éven keresztül elhanyagolt ál lapotban volt, s a legkisebb árviz is kilépett a mederből. Szükség volt ezért az árvizi hozamok ezirányu korrigáláséra is. 3.3. A Nádor-csatorna sárszentmihőlyi adatsorának kiértékelése A vizsgálatra a Nádor vízkészletének meghatározása miatt ke rült sor. A Közép-Dunántul nagymultu mércéje a sárszentmihó lyi duzzasztónál létesült 1934-ben. Adatait az évkönyv is közli. Az adattárban fellelhető adatok mégsem voltok elégsé gesek a "természetes vízkészlet" meghatározásához, mert - a duzzasztások még az eredeti észlelői jelentéseken sem - 29 -