A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Bukovszky György–Antal Gábor: A vízhozam adatsorok megbízhatósága

voltak mindig bejegyezve, az évkönyv aa is csak annyit közöl, hogy a vizállésokat a duzzaszt6 befolyásolja, - jelentős vizfogyasztók települtek a vízgyűjtőn, - bányászat vizelvonó hatása miatt egyes források elapadtak, - a kisvízi készletnek mintegy harmada Sérszentmihályt elkerülve, a Malomcsatornán folyik el a vizgyüjtőről. A 40 éves adatsor feldolgozásánál már nem lehetett olyan munkatársat találni, aki rendelkezett volna a szükséges ismeretekkel. Az is nyilvánvaló, hogy ezek a hosszú idő alatt lejátszódó változások egy-egy év alapfeldolgozáséba csak áttételesen férnek bele, azonban az adattárban még utalás sincs arra, hogy mire kellene tekintettel lenni az adatsor felhasználásánál. 3.4. A Marcal kisvízi készletének számítása Az előző pontban vázolt problémával találkoztunk a Marcal kerettervi vizsgálatánál. Kezdetben szintén csak a nyers adatok álltak rendelkezésre. A vízgyűjtőre kiterjedő vizsgálat során megállapítottuk, hogy az egyidőben jelentkező forrásé lapadás /Pápai-Tapolca/ és a Torna-patakba, majd a Marcalba vezetett bányavíz hatása kiegyenlítette egymást. Ez pusztán a mért értékek vizsgálatával nem lett volna megállapítható. Ezenkívül - többszöri hossz-szelvény méréssel sikerült kimutatnunk a Marcal és a Rába közötti kölcsönhatást, illetve váltakozó irányú vizátáramlást /l/. Ismét csak félrevezető lett volna pusztán az adattárban fellelhető adatsorra támaszkodni. ÖSSZEFOGLALÁS Munkánkban azt vizsgáltuk, hogy milyen az adattárban lévő vízhozam adatsorok fizikai tartalma, megbízhatósága. A megbízhatóság növelése érdekében az adatfeldoglozás majd a tá- 3o -