A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Kiss István: A talajvíz feltörési jelenségeink fokozottabb figyelembevétele

fel. Rónai szerint az ősfolyókból származó homok a Dél-Tiszántulon egy külső és egy belső övezetet alkot, s ezekben a talejviztükör 1-2 méter mélységben található. A belső, vagyis a délibb övezet legmagasabb talajvizü szakasza Dombegyházától ÉNy-ra tart Orosháza felé, majd délies irányba tart, s Békéssámson határán át Csanádalberti környékéig terjed. Ez a szakasz foglalja magába a vizfeltöréseiről nevezetes Earangosér, Kardoskut-Pusztaközpont és Kakas-szék területét. A talajviz járása és a helyi csapadékhallás között szerinte sincs kimutatható összefüggés, ezért ő is arra következtet, hogy az Alföld talajvizutánpótlása részben hegyvidéki eredetű. A viz a magasabb térszin felől járatokben vp.gy feltöltött medrekben halad az Alföld belseje felé. Vágás /27/ szerint a belvizekés a talajvizek laza együttjárása lehetséges, de ebből "... elsősorban nem oksági kapcsolatukra, hanem mindkettőjüket nagyjából egyformán befolyásoló közös inditóokokra lehet következtetnünk." Kivételnek tekinti azt, ahol talejvizbőség miatt jut talajviz a felszinre. Ilyen talajviztáplálta belvizes területnek tekinti a I.Caros hordalékkúpját is, ahol ismert okok miatt időnként sok viz nyomódik e felszinre, s belvizet okoz. 5. A VIZFELTÖRÉSEK KUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A vizfeltörések behatóbb tanulmányozását hidrológai, pedológiai, hidrobiológiái és geobotanikai téren egyaránt jelentősnek látjuk. A kutatás Jiücülágiai.jelentősége egyrészt az, hogy a tavak vize nemcsak, a helyben lehulló csapadék össze gyülemléséből származik, hanem a természetes utánpótlástroszben az eltalejbsn mozgó viz helyenkénti felnyomódása is biztosíthatja. Hásrészt a vizfeltörések az árvízvédelemből ismsrt "buzgár"-képződményekkel is egybevethetők, s azokkal bizonyos mértékig rokonok is. A rokonság alapja csupán az, hogy az ismertetett vizfeltörések is egykori folyómedrek területén vagy. azok mellékén jelentkeznek. Ezekben a részben vagy teljesen feltöltődött medrekben valaha a Haroséhoz vagy a Körösökéhez hasonló tömegű viz zudult a Tisza felé. A viz szivárgásában vagy előtörésében egyaránt a hidrosztatikai nyomás szerepel. - loS -