A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Kiss István: A talajvíz feltörési jelenségeink fokozottabb figyelembevétele
A pedológi a terén a vizfeltörések megismerése segíthet értelmezni a szikes talajok "tarkaságát", mozaikosan heterogén jellegét, azt, hogy olykor szinte egyik lépésről a másikra is változnak a talaj fizikai, kémiai és biológiai sajátságai.A szikesek "tarkasága" részben az egyenlőtlen vízviszonyok következménye /7,10,14,15/. Az előtörő viz anyagokat hoz magával, s azokat kiválásuk sorrendjében szétteregeti, ami a felületen egyenlőtlenségeket okoz. Az ujabb vizfeltörés mértéke rendszerint más, s ez a már kialakult képet tovább módosítja. A hidrobiológiá i jelentőséget ebban látjuk, hogy a feltörő víz olyan szervesanyagokat is hozhat magával, amelyek az algák fejlődését serkentik, s a vizfeltöréses folt algatömegprodukciókat is nevelhet /15/. A geobotanik a területén a vizfeltörések alapján érthető meg az az ellentmondásosnak tűnő jelenség, hogy a szikespuszta szintjén olykor a szikes tavakra vagy mocsarakra jellemző növények is találhatók. A sziki káka /Bolboschoenus maritimus/ szikesmocsári növény, de Kakas-széken foltosán vizenvős szántón, vagy PusztEközponton a belviz által elhódított legelőn is megtaláltam /15/. Ezt a növényt a nép Kardoskut-Pusztaközponton vagy Pusztaföldváron "csatak"-nak nevezi. De ez a népi neve Irmédi-Iiolnár /3/ szerint a szegedi Fehér-tó környékén is. Az elnevezés találó , mert a régi magyar nyelvben "csatakos"-nak a sáros vagy nedves csizmát nevezték. S növény.által borított talajfoltokon pedig még a teljesen kiszáradt tófenéken is a talaj legalább nyirkos, sőt olykor sáros. A magvar palka /Acorellus pannonicus/ugyancsak szikes mocsári növény, de Kardoskut-Pusztaközponton, á Czuczi-féle tanya udvarának vizfeltöréses foltjein is terjedelmes bokrokban tenyészett. Az elmondottakat öt évtizedes tapasztalataimból szűrtem le. A többszáz észlelt vizfeltörés formáinak bemutatása könyvtei*jedelmet igényeibe. A Veres könyvében /28/ is szereplő Forrás laposa, a vizfeltörések fokozottabb figyelembe vétele még ujabb, hasznos megismeréseket is hozhatna. - lo9 -