A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők
hatásaként a főművek tényleges teljesitaényecmél alacsonyabb: 375-3SO n : i/s. A főművek üzemelői az év elején rendszeresen felmért igényekhez igazodva évenként különböző teljesítményű f&úivi vízkivételi egységet vonultatnak fel, illetve állítanak be üzemelésre. így például az utóbbi évek csökkenő vízfelhasználásához igazodva az 1978. évi 370 m^/s-hoz képest 19S2-ben nár csak 355 nVs-t vonultattak fel. A főművek jellege miatt a felvonultatás jelentősebb mérséklésére nincs lehetőség, ugyanis a nagy arányú gravitációs vízkivételek és a stabil szivattyús telepek állandó jelleggel helyszínen vannak, s agy felvonultként is csaknem egészében szárabaveendők. A fővizkivételi kapacitás és a területi betelepítettség egybevetése révén megállapítható, hogy a fővizkivételi kapacitás a jelenlegi Igényekhez képest túlméretezett. Az 1980. évi felmérésünk szerint az öntözőfőnüvek mintegy 555 ezer hektár öntözés és 25,5 ezer hektár halastó vízszükségletét képesek biztosítani. Ezzel szemben jelenleg a ffoüvcJchez 193»5 ezer ha öntözhető terület és 16,8 ezer ha halastó tartozik. A fchüvek területi betelepítési aránya jelenleg csupán 36,2 fo. Egy v?/s tényleges kapae itáshoz átlagosan 1550 hektár tartozik a kiépítéskor tervek szerinti átlagos 5600 hektárral szemben. Ezt elsősorban az váltotta ki, hogy a főnüvek létesítésekor készített tanulmány-tervekben szereplő területi fej lesztések nem következtek be. A használói oldal tervezett fejlesztésének elmaradása mellett csökkentőleg hatott a betelepítettségre as is, hogy a gazdaságok 1980 óta 82 ezer hektár f&rühöz tartozó 'Jntözhető terület vizjogi engedélyét adták vissza. 1979-ben a betelepítettség még 50 %-os volt. Tekintettel arra, hogy a fánüvek szükség szerint előbb elkészülnek, mint az üzemi müvek, átmenetileg indokolt lehet a területi betelepítésben bizonyos lemaradás. A főművek életkora alapján a jelenlegi helyzet ezzel nem indokolható. A tulméretezettség, már eleve eredményezi a kapacitások rosszabb kihasználását, és további csökkenést okos az is, hogy a berendezett területhez viszonyítva kis területet öntöznek. Vizjogi engedéllyel a termelői: az elmúlt 10 évben átlagosan 179 m 3/s vízhozamot kötöttek le, ténylegesen azonban csal: 120 u^/s vizhosraiot kellett kiemelni csúcsidőben /amikor legnagyobb volt a mezőgazdasági vízfelhasználás/, és ezzel a 120 v?/s vízhozamai a mezőgazdasági igények mellett egyéb nem mezőgazdasági vízigényt is kielégíthette]:. A csúcsidei vízfelhasználás a lekötött vízhozamnak átlagosan kétharmadát tette ki, a felvonult kapacitásnak pedig csak 38,6 jí-át. Ilivel a mutatók csúcsidőre vonatkoznak, viszonylag kedvezőbb képet adnak, iényegesen alacsonyabb a mutatók értéke, ha az éves termelés alapján számolunk, mivel a mezőgazdasági vízhasználat, igy a kitermelés is egy éven belül idény jellegű /grafikonja harang alakot mutat/.
