A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők

A ténylegesen meglévő f&aüvi kapacitással 9.664 Billió m

5-, a felvonultatott kapacitassal 8.975 millió m vizet lehetett volna évenként átlagosan kitercelni. A felvonultatott kapacitással kitemelhető vízmennyiségnek 66,0 ;Uát kötötték le, vízjogi engedéllyel. Eszel szemben az éves kitermelés /átlagosan 1.348 millió mV a felvonultatott kapacitással kitermelhető vízmennyiségnek 15,0 ^-a, a lekötött vízkészletnek /vízhozam éves mennyisége/ 22,8 fj-a. 1976-ban volt a legnagyobb vizkivétel /l.574,4 millió z?/. Ez évben a felvonult kapacitásnak 22,6 fiát tette ki a kitermelés. A tisztánlátás érdekében tudni kell, hogy a mezőgazdasági üzenek 10 év alatt át3 lagosan öntözésre 500 millió m , halastó ellátásra 269 millió m vizet használtak fel. A mezőgazdaság felhasználása a főművel kitenaelt viznek évi átlagban 57 fiát, a lekötött vízkészletnek 13 ft-át tette ki. legtöbb vizet A010,3 millió m^t./ 1976-ban használtak fel. Ez évben a kitemelt viznek 64,2 >-át vették igénybe. 3. KAPACITÁS KIHASZKÁIIÁST BEFOLÁSOIÓ TÉNYEZŐK Az előzőekből látható, hogy a mezőgazdasági vízhasznosítás kiszolgálói oldalq/ia fcbüvek/az igényeknek az elnult időben, mint műszaki felkészültség, mind visfccíszlet vonatkozásában megfelelt. A fcaüvek üzemeltetését viz-, és munkaerőhiány mec zavarta, üzemzavar miatt tartósan nem álltak a f űvizkivételek és a vízszolgáltatásban nem jelentett változást a módosított vizdij rendelet sem. A kihasználatlanság okai a vízügyi szervek tevékenységétől függetlenek, ágazaton kívülállók.. Az okok két csoportba sorolhatók. 3.1. Természeti tényezők Állandó tényezőnek kell tekinteni a csapadék és egyéb éghajlati viszonyoL" befolyásoló hatását. Ez abból adódik, hogy hazánk a feltételes öntözés zónájába tartozik. 1960-tól figyelemmel kisértük a csapadék és a kapacitás kihasználatlanság arányának alakulását. /lásd a mellékelt ábrát./ A grafikonra felvitt adatokból kiolvasható, hogy - az évenkénti csapadékmennyiség 1960 - 1976 között jelentősen ingadozottt, est követően a változás hullámai lecsillapodtak és a mennyiségek közelítették a sokéves átlagot, - a nem öntözött területnek öntözhetőhöz viszonyított aránya az első időszakban ugyancsak kiterjedt szélső értékek között változott, 1977-től a változások terjedelme csökkent, ugyanakkor a kihasználatlanság fokozódott. - 33 -