A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Szabó István–Burger Ferenc: A mezőgazdasági vízszolgáltatási főművek fejlesztésének problémái, gazdasági kihatásai

Az 1960-as évek folyamán az öntözés-fejlesztés lendülete nem csökkent. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, de főleg az 1960-1964. aszályos évek hatására öt év alatt ujabb 220 ezer ha területet kapcsoltak be az öntözésbe, főleg esőztető technológiát alkalmazva, az első korszerű öntözőfürtök megjelenése mellett. Erre a fejlesztési periódusra is jellemző vo'_t azonban, hogy a beruházások nagyobb része rossz minőségű talajokon, sokszor alacsony színvonalon gazdálkodó üzemekben, túlságoséin elaprózottan valósult meg. Az öntözéssel párhuzamosan a nélkülözhetetlenül szükséges komplex meliorációt nem, vagy csak késve alkalmazták. A gazdaságok többsége az öntözést elsősorban aszálykár-elháritó megoldásnak tekintette, nem pedig az addig elértnél magasabb szintű mezőgazdasági termelési eredményhez szükséges, a többi termelési tényezővel összehangolt, nélkülözhetetlen agrotechnikai feltételnek. A hatvanas évek első felében az akkori agrárpolitikai szemléletnek megfelelően a finanszírozási lehetőségek viszonylagos bősége, a beruházások nagymértékű állami dotációja is hozzájárult ahhoz, hogy nem érvényesült a II. számú különbözeti földjáradék elvének lényege, mely szerint a jobb minőségű földterületeken a pótlólagos tőkeráfordítások magasabb termelékenységet biztosítanak. A "minőség" fogalma ugyanakkor az öntözési beruházások hatékonysága szempontjából tágabb értelmű, mivel a többi agrotechnikai tényező megléte, illetve mértéke is adottságként fogható fel. A termelési tényezők optimális dinamikus egyensúlya szükséges ahhoz, hogy valamely tényezőt kiragadva, és abban pótlólagos ráfordításokat eszközölve ne ütközzünk a csökkenő hozadék "törvényébe". Az öntözőfejlesztés első két periódusában ezeket az elveket nem vették megfelelő súllyal figyelembe. Az öntözésfejlesztések nyomán várt terméseredmények elmaradása is igazolta az emiitett alapelvek érvényességét. Például a Kalocsai Öntözőfürt esetében /3/ évekkel az üzembehelyezés után az öntözési bera- 2o -