A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése
lönbségét használtak fel a változások felmérésére. 1.1 A talajvizállás-változás térképi ábrázolása A fentiekben leirt talajvizállás-változásokat a 2.sz.ábrán láthatjuk. Példaként a változások meghatározására a 3« és 4. sz. ábrán mutatjuk be a szarvasi és a kehderesi talajvizmegfigyelő kutunk idősorát, azzal a megjegyzéssel, hogy az 1. és 2. sz. á br a idősorai a 0 változásra példa, ezek esetében tehát sem a természetes tényezők, sem az emberi tevékenységek hatásai számottevő változást nem eredményeztek. A 3« sz. ábr a 288. sz. kenderesi kútjának idősora az emelkedésre példa. A bejelölt loo cm-es emelkedés mellett jól látható, hogy az 1963-65. között bekövetkezett változások egy uj, magasabb egyensúlyi helyzet kialakulásához vezettek. Minden valószínűség szerint az önt9zés hatására jelentkező többlet tala jviz-utánpótlódás, vagy az öntözés következtében lecsökkenő talajviz-párolgás idézte elő, hogy a talajvizállás egy magasabb egyensúlyi helyzetbe kerüljön, amely az egyensúly érdekében növekvő párolgást biztosit. /Jól látható az idősorból az 194o. évben ugrásszerűen, feltehetően rizsöntözés hatására jelentkező, közel 3 méteres emelkedés. Feltehető, hogy a háború és az azt követő években elmaradó öntözés tette lehetővé a természetes tényezők mellett a talajvizállás fokozatos csökkenését./ A 4.sz. ábr a a 357. sz. szarvasi kut több mint 4 méteres talajvizállás-emelkedését szemlélteti. Megfigyelhetjük, hogy azévi periódusos ingadozás megmaradása mellett a talajviz piezometrikus szintje 6 méteres mélységből egy öntözőcsatorna biztosította többlet-utánpótlódás következtében emelkedett a terep alatti, közel 2 méteres átlagos szintre. Az idősorból még egy érdekes körülményt olvashatunk le: a mintegy-5,5 méteres vas- 65 -
