A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése

tagságú kötött fedőréteg következtében az 196o. előtt szabadfelszinü talajvizek 196o. után nyomásalattivá váltak, amit az évi periódusos ingadozás megnövekedése is jelez. A talajvizállás-emelkedés helyszínrajzát /2.sz.ábra/ egyenlőre még nem részletesen értékelve két lényeges dolgot állapi thatunk meg: - Az egyik az, hogy a jelentősebb és összefüggő emelkedések súllyal a nagykunsági, a jászsági területeken és a KörösTisza szögletében jelentkeznek. - Lényegében a Duna-Tisza közi terület talajvizei nem mutatnak változást, ugyanakkor a nyirségi, hasonló talajadottságu területek, ha kismértékű is, de egyöntetű emelkedést, amelynek átlagos értéke mintegy 4o cm-re tehető. /A térképen a nyirségi emelkedéseket nem jelöltük, tekintve, hogy csak az 5o cm-t meghaladó változásokat ábrázoltuk./ 1.2 Települések talajvizállás-emelkedésének vizsgálata Az észlelő hálózat felhasznált kutjainak 45 ^-a települések belterületére esik. Itt a helyi körülmények a talajvizállást a településre korlátozva erősen befolyásolhatják. A községi, falusi vizellátás. általiban a talajviz alatti rétegvizekből emel fel vizet a vizellátás céljára, de általában terhelhető befogadó hiányában a keletkező szennyvizet a talajvízbe szikkasztja el, ami a talajviz számára többlet-utánpótlódást jelent. De közvetett utánpótlódási tényező az a körülmény is, hogy az ivóvízellátás következtében lecsökken a talajvízből történő vízkitermelés, valamint az, hogy a fejlődő települések egyre nagyobb felületeket takarnak le, ezzel csökkentve a talajvízből történő párolgás mértékét. Mindezek a település területén, illetve annak környezetében talajvizállásemelkedést okozhatnak. - 66 -