A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere

Végül is az a terwariáns kerüljön megvalósításra, amelyik népgaz­dasági szinten a leggazdaságosabb. Ekmek megvalósítása és üzemel­tetése viszont olyan költségmegosztás mellett történjen, amelyik tükrözi a megvalósítás vagy az üzemeltetés során vállalt "áldoza­tokat " * A meliorációs tervezésben tehé.t erősiteni kell a közgazdasági szemléletet és olyan módszerek kidolgozására van szükség, amelyek ezt segitik elö. Ezért kiemelésre méltó Németh. H.-Osvay A.-Szalai S. valamint Maaarassy L, dolgozata, akik a melioráció gazdaságossági kérdéseit tervezési módszerek kidolgozására használják fel. A térségi vízrendezés i müvek fejlesztésének a mezőgazdasági ignnyekkel való összehangolása mindkét ágazatban a vízrendezéssel ill. a meliorációval kapcsolatos további szemléletmódbeli változ­tatást és összehangolt, a legfontosabb megoldandó feladatokra kon­centrált kutató—fejlesztő munkát igényel. A vízrendezési müvekkel a mezőgazdasági termelés szájára felesleges, helybenmaradása esetén káros vizeket kell elszállítani.Az, hogy a mezőgazdasági termelés számára a táblára jutó csapadékvízből mikor milyen mennyiség hasz­nos ill. káros lényegében a mezőgazdasági táblán a tábla talajának, nedvejségállapotának és a termelés adott fázisának ismeretében dől el. A vízrendezési müveket természetesen a mértékadó állapotokra kell méretezni, tehát azt a kérdést kell feltenni, hogy adott ta­lajon adott agrotechnika mellett különböző lehetséges nedvességál­lapotok esetén melyek lesznek mértékadóak. Ennek a kérdésnek a vizs­gálatához azonban a csapadók helybentartási lehetőségeit, a táblán belüli tározás talajtani feltételeit és az üzemi vízrendezés meg­oldásmódjait kell áttekinteni, figyelembe venni. A csapadék helybentartásának kérdés e, amellyel több beküldött tanulmány is foglalkozik /Bogárdi I.Bárdossy A. ós Szinay M./ hid­rológiai és talajvizháztartási kérdéseket is felvet, liegnyugtcitóan válaszolni inkább a hidrológiai kérdésekre tudunk, de pillanatnyi­lag nincs olyan módszerünk, amely segítségével egyes üzemi meliorá­ciós elemelít /talajjavítás! vagy vízrendezési beavatkozásokat/ tud­nánk adott csapadékviszonyokhoz vagy kívánatos csapadékbasznosulási értékekhez kötni. Pedig a tervezés egyik fontos eleme éppen ezeknek a paramétereknek a meghatározása lenne: adott talajviszonyok eseten milyen talajjavítási megoldásokkal lehet a talaj vízbefogadó és viz­- 53 -

Next

/
Thumbnails
Contents