A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere

tározó képességét a kívánt /ill. a hidrológiai adottságok által optimálisnak tekinthető/ mértékűre növelni és milyen üzemi vízrendezésre van szükség az optimális csapadékhasznositás mellett a termelés biztonságának megteremtésére, azaz a szükség szerinti gyors víztelenítésre. A kérdés megoldására további kutatómunkára van szükség. A vízrendezési feladatok összefoglalására a későbbiekben sor lcerül. A mezőgazdasági feladatok közül - véleményünk szerint - azok a talajjavitási ill. az üzemi vízrendezéssel összefüggő kutatások kell hogy kiemelkedjenelc, amelyek a mezőgazdasági táblán belüli tározás kérdéseivel, a csapadék helybentartásának és hasznosításának talaj javitási és agrotechnikai feltételeivel foglalkoznak. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeitől /amelyet pl. síkvidéken a TcP-7.jelű mezőgazdasági tárcaszintű programban foglaltak össze/ nem csak az üze:.ii inelioráció módszereinek fejlődése függ, hanem hatással lehetnek - éppen a hidrológiai jelenségekre, az összegyülekezési folyamatba való befolyásuk révén - a térségi vízrendezési müvekkel szemben támasztott igényekre, igy azok fejlesztésére is, Az összehangolt kutatások azonban nem csak térségi, hanem üzemi szilnten is fnntosak. 3ár az üzemi vízrendezés mezőgazdasági feladat, a vízrendezési müvek kialakításának feltételrendszerét és mint vizi létesítményt létesítésének, üzemelésének engedélyezését a vízgazdálkodási ág adja meg. Természetes tehát, hogy a fejlesztésbe és a müsz.iki szabályozásba is bekapcsolódott. Ennek és az összehangolt, az iizei i melioráció érdekében végzett közös MÉH-OV

H kutatómunkának egyik legszebb példája az a kutatás, ami a DAT2 Karcagi Kutató Intézetének és a VXTUKI-nale a közreműködésével 1975-ben kezdődött és ami 197 7-ben a sokak által ismert karcagpusztai kísérleti területben ill. az ott folyó kutatásokban öltött testet. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei /amelyekről tömör összefoglalót Csaplár K. anyaga nyújt/ a síkvidéki vízrendezésben ma már széles körben alkalmazásra kerülnek. Az üzemi vízrendezés területén elért eredményeknek a I-IÉI-1 és az OVII által összehangolt használatát jelzik az üzemi vízrendezésre vonatkozó vízrendezési műszaki szabályozások /a legutóbb pl. a síkvidéki talajcsövezésre vonatkozó OVII irányelv jelent meg/. A KÉI-I és az OVII tárcaközi bizottsága legutóbbi ülésén a kutatómunka és a műszaki szabályozás további összehangolását határozta el. - 54 -