A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere
„ gazdaságossági kai lehetőségeket és a szempontokat is figyelembe lcell venni. 2?em szabad megfeledkezni arról, hogy vízrendezési müveink, amelyeknek fejlesztésére különösen síkvidéken az elmúlt időszakban is nagy gondot fordítottunk, több mint száz éves fejlesztőmunka eredményeképpen jöttek létre. Ezt a belvizöblözetekre, belvízrendszerekre, mint vizgyüjtőelemekre tagozódott, adott vízszintes és függőleges vonalvezetésű csatornahálózattal, mint vizvezető elemekkel kialakított térségi vízrendezési rendszert alapjaiban meg változtatni a rendelkezésünkre álló műszaki és anyagi lehetőségek birtokában nem áll módunkban. Az ésszerű és szükséges változtatások mellett tehát alapvetően a rendszerhez való alkalmazkodás 111. a meglévő rendszer elemeinek fejlesztése lehet csak a megoldás. A technikai lehetősége k figyelembe vétele szintén fontos eleme a térségi vizrendezési müvek fejlesztésének. Alföldi körülmények kö zött elsősorban talajmeclmnikai problémák, de a vizszállitó elemek hidraulikai problémái /pl. a kic esés/ és a karbantarthatóság kérdései azok, amelyek a fejlesztés látszólag legegyszerűbb útjait: a kapacitásbővítést ill. a vizszállitó elemek süllyesztését nem teszik lehetővé vagy túlságosan megnövelik költségeiket. A vizszállitó elemek fejlesztésénél fontos szempont a földvédelem, a csatornák ill. az azokat kiszolgáló létesítmények által elfoglalt terület minimalizálása is. A vizrendezési üzemközi és térségi müvek fejlesztésének fontos szempontja a gazdaságossá g, ami szoros kapcsolatban van a müvek üze meltetésével. A müvek fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalakor ugyanis az egyszeri beruházási költségeken tul az üzemeléssel és a fenntartással kapcsolatos költségeket is meg kell vizsgálni. A különböző alternatívák megvalósításánál a beruházási, üzemelési és fenntartási költségek más-más megosztásban szerepelnek a kü lönböző beruházóknál és üzemelőknél /állami, társulati és mezőgazdasági vállalati költségek/ és igy nyilvánvalóan eltérő érdekeltségek alakulnak ki. A megoldás csak az lehe t, hogy az igények, az adottságok és a technikai lehetőségek figyelembevételével reális terv-alternativák kerüljenek kidolgozásra /tehát alternatív térségi tervezésre van szükség!/. A következő lépésben az egye3 terwariánsok gazdaságossági értékelésére kell hogy sor kerüljön, természetesen az üzemelési és fenntartási költségek figyelembe vételével - 52 -