A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Szekeres István: A községi vizmüvek üzemeltetési tapasztalatai és a jövő feladatai

Van nár részletes hatósági előirás a gáztalanitásra, technológiailag sem tűnik különlegesen nehezen megoldhatónak. Csak a határozatok meghozatalánál néhány olyan problémára nem gondolunk, hogy pl. az oldott metán kivételét az ivóvizből szükségszerűen össze kell kapcsolni a vastalanitással és csirátlanitással, vagy az eddig elfogadott egylépcsős technológiai rendszert kell kétlépcsős rendszerre átalakitani. Mindezek megvalósításához nemegyszer a létesítmények eredeti bruttó értékének 3-5szörös fejlesztési pénzeszközökre lenne szükség . A hatóságok ezeket az anyagi konzekvenciákat szinte egyáltalán nem akceptálják, a tanácsi szervek/esetleg a vízkontingenst megvásárló ipar/ pedig hajlamosak leegyszerűsíteni az egész kérdéskört üzemeltetői vízkezelési problémának. Évente a csúcsidőszak kezdetén visszatérő jelenség a vízügyi igazgatóságok megértésére apelláló ideiglenes vízjogi működési engedély kérelmek sora a nyári hónapokra. Gáztalanitás helyett a vízmű legfeljebb küld minden fogyasztójának egy irásos tájékoztatást, jelezve a veszélyhelyzetet. Ki lesz, ki lehet a felelős egy esetleges tragédiáért? Szinte biztos, hogy a törvényesség látszatát keltve minden szerv az egyébként csaknem tehetetlen szolgáltatót fogja megjelölni. 59