A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Szekeres István: A községi vizmüvek üzemeltetési tapasztalatai és a jövő feladatai

Ebből az apropóból feltétlenül utalni kell a hatósági, elsősorban a közegészségügyi hatóságon keresztül megnyilvánuló értékítéletre. Természetesen tiszteletben kell tartani a fogyasztók esetleges egészségkárositásának még a feltételezett valószínűségét is kizáró szigort. Ezt semmiképpen sem lehet kifogásolni. Ugy gondolom azonban, hogy a módszereket az üzemeltetési feltételek meghatározásánál mégis csak a gyakorlati realitások alapján kellene meghatározni, A cél ugyanis közösen csak az lehet, hogy hogyan történjen a biztonságos vízszolgáltatás és nem pedig az, hogyan lehet azt csaknem teljesíthetetlenül szigorú feltételek közé szorítani. Nem lehet természetesen azt állítani, hogy ez a módszer a hatóságok részéről állandó, minden-napos gyakorlat, de, sajnos, nem is megy ritkaságszámba. Egy hónappal a mintavétel után, vagy péneteken délután az ismételt ellenőrzést hétfőre jelezve, vízminőséget kifogásolni /mint később beigazolódott, megalapozatlanul, nem siH"il mintavételezés miatt/ az üzemeltető számára a legnagyobb kilátástalanság, a fogyasztók számára pedig szinte elfogadhatatlan és elviselhetetlen helyzet. Vagy megkülönböztetés nélkül, szinte gépiesen eljárva azonos kategóriába sorolni a 0,9-l,o 60