A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Fodré Zsófia - Dr. Kiss Piroska -Dr. Tóth Irén: A községi vizmüvek vízminőségi kérdései Csongrád megyében

tartalom pedig a megye többi részéhez viszonyitva magasabb. Kelet felé haladva folyamatosan nő a fajlagos elektromos ve zetőképesség, a K

0I

p

g» klorid, nátrium és kálium mennyisége Az összes keménység és a vas tartalom - különösen a megye DK-i részén - csökken. vez.kép KOI Cl" UH„

+ alk. kem. vas ps 4 /iS/cm mg/l mg/l mg A mmol/1 mgCaO/l mg/l Duna-Tisza közén átl. 500 2,0 6 0,8 5,0 120 0, Tiszántúl DK-i részén szélső érték 1850 12,9 35 6,7 23,6 17 0 2. BAKTERIOLÓGIAI VÍZMINŐSÉG Az ivóviz bakteriológiai tisztaságának folyamatos ellenőrzé sere - vizbakteriológiai szabványnak megfelelően /ll/ - végezzük a baktériumszám meghatározást, a coli-csoportba tartozó baktériumok és a Pseudomonas aeruginosa /P. aerug./ ki' mutatását. A bakteriológiai vizsgálati eredmények feldolgozásával korábban már minősítettük a vizmü kutakat /15/« A megye Tiszá' tói keletre eső területén a Szentes-Makó vonaltól K-re, találtunk az anyakutakban fokozott bakteriális szennyezettséget. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy milyen a lakosság által fogyasztott hálózati víz minősége. E célra a nyilvántartott - rendszeresen mintázott - helyekről vett minták eredményeit dolgoztuk fel településenként. Az értékelésbe három év /1980-82/ adatait vontuk be. Az 55 községből öszszesen 5154 minta volt értékelhető az alábbiak szerint: Év Csszes minta Kifogásolt minta száma száma %-a. 1980 20ei 674 32 1981 1668 622 37 1982 1405 491 35 45