A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)
A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Fodré Zsófia - Dr. Kiss Piroska -Dr. Tóth Irén: A községi vizmüvek vízminőségi kérdései Csongrád megyében
A szennyezettség indikátorait figyelembe véve településenként kiszámoltuk a kifogásolt minták százalékát és ennek alapján önkényesen minősítettük a vizet az alábbiak szerint: tiszt a az a település, ahonnan az összes minta 10 %-a, kétes tisztaság ú ahonnan 11-30 %-a, szennyezet t ahonnan 30-70 %-a, súlyosan szennyezet t ahonnan^ 3* 70 %-a kifogásolt. Kifogástalan tisztaságú a hálózati viz öt községben /Árpádhalom, Eperjes, Fábiánsebestyén, Mórahalom, Zsombó/. 20 községben volt az összes minta < 30 %-a kifogását, további 20 községben a minták 30-70 %-át kifogásoltuk. Véleményünk szerint súlyosan szennyezett a viz Magyartés, Nagyér, Nagytőke, Csanádpalota és Ambrózfalva községekben. Ezeket a vízminőség miatt "veszélyeztetett" településeknek tartjuk. Az anyakutak és a hálózati vizek minősítését - településenként az 1. ábrán szemléltetjük. Az ábrán jól látható, hogy az anyakutak túlnyomó többsége kifogástalan vizet szolgáltat. A hálózati eredményeket az anyakutak eredményével összehasonlítva megállapíthattuk, hogy a kifogástalan tisztaságú hálósatokat tápláló vizmü kutak is kifogástalanok. A DunaTisza közén levő településeken - Mórahalom és Zsombó kivételével - a hálózatban kissé romlik a viz minősége. A Tiszától keletre találtuk a legtöbb szennyezett kutat és hálózatot is /Tiszasziget, Ujszentiván, Deszk kifogástalan anyakutjaival szemben a hálózat "szennyezett"/. Mind az anyakutak, mind a hálózat súlyosan szennyezett Magyartés, Nagytőke községekben, valamint a DK-i határmenti településeken: Nagyér, Ambrózfalva, Csanádpalota, Nagylak, Magyarcsanád területén. A baktériumszám mellett a vizek tisztaságának nagyon fontos indikátorai a coli csoportba tartozó baktériumok és a P. aerug., mert jelenlétük székletes szennyezésre utal. Ezen indikátor baktériumok előfordulását is megvizsgáltuk. Megállapíthattuk, hogy a Duna-Tisza között csak igen ritkán mutathatók ki, kelet felé haladva előfordulási gyakoriságuk emelkedett. A coli csoportba tartozó baktériumok megjelenése minden esetben valamilyen műszaki meghibásodást, jelentett. 46
