A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Szabó Károly: Szennyvizhasznositás-elhelyezés tervezési tapasztalatai

kereslet, Igy nem értékesíthető. Ezek után természetesnek tünlk, amit a hivatkozott modell vizsgálat is igazolt, hogy ott ahol a környezeti feltételek bármely módszer alkalmazását lehetővé teszik a szennyvíz hasznosítását kell előtérbe helyezni. A döntéskor azonban figyelembe kell venni a mindenkori gazdasági környezetet is. Akkor ha a beruházási javak szűkösen állnak rendelkezésre, az dacsony beruházási és üzemelési költséggel megvalósitható változatot az elhelyezést kell választani, mig akkor, ha termelés bővítése, növelése a cél a hasznosítást. Természetesen ott ahol a környezeti feltételek sem a hasznosítás sem az elhelyezés megvalósitását nem teszik lehetővé a jól bevált mesterséges tisztitás mellett kell dönteni. A fenn leirtak modell esetek, népgazdasági szinten konkrét esetekben összehasonlító vizsgálat alapján lehet dönteni. A gyakorlatban leegyszerüsitve az esetet, legalább két érdekelt van szennyvizhasznositás és elhelyezés esetén is, a szennyvizklbocsájtó és a fogadó. A szennyvlzkibocsájtótól nem várható el bármennyire is gazdaságos tevékenység a szennyvizhasznositás, hogy a tisztítótelepnél nagyobb beruházási költséggel hasznosító telepet építsen. A szennyvizhasznosltó mezőgazdasági üzemtől pedig az nem várható el, hogy egósz évben fogadja a szennyvizet és azért termeljen, hogy az előállitott többlettermék értéke fedezze az éves üzemelési költségét esetleg szerény jövedelmet érjen el. A szennyvlzkibocsájtó elvileg akkor nem károsodik, ha a hasznositás beruházási és üzemelési költsége nem haladja meg a tisztítás költségeit. A hasznosító akkor vállalkozik a beruházásra, ha a számára előnyösebb, mint a tisztavlzű öntözés. 399