A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Szabó Károly: Szennyvizhasznositás-elhelyezés tervezési tapasztalatai

A fogadónak, hasznosítónak azért kell nagyobb jövedelmet elérnie mint egy tiszta vízzel öntöző gazdaságnak, mert az egy előre meghatározott keretből akkor- és csak annyi vizet használ fel amennyire éppen szüksége van, ugyanakkor termesztési lehetőségei nem korlátozottak. A szennyvizet hasznosítónak időjárástól függetlenül egész évben fogadnia kell a szennyvizet. Ugyanakkor termesztési lehetőségei korlátozottak. Természetes tehát, hogy nagyobb kockázatot csak nagyobb jövedelem reményében vállal a fogadó. A szennyviz elhelyezés érdekeltségének megteremtése nem okoz különösebb gondot, mert annak beruházási és üzemelési költsége is alatta marad a tisztításnak. A fentiek miatt indokoltnak látszik utmutató irányelv közreadása a beruházási és üzemelési költségek megosztására az érdekeltek között. 9. ERDŐTELEPÍTÉS A hasznosítás és az elhelyezés is szük szakmai körökben ismert. Az eljárástól mint minden újtól a beruházók idegenkednek, annak ellenére", hogy a meglévő /Gyula, Kecskemét, Zalakaros, stb./ telepek szakszerű kezelés mellett kitűnő eredménnyel üzemelnek. Uj telepek létesítését gátolja a földtörvény. A termőföld védelmével, racionális használatával egyet kell érteni. A szennyviz hasznosítása pedig véleményem szerint elősegíti a racionális földhasználatot és élővizeink, víziökc szisztémáink védelmét is. Konkrét példával igazolva. Cegléd város térségében szabad vízkészlet hiánya miatt öntözésre nincs lehetőség. A város szennyvizének hasznosításával kereken 1000 ha vonható öntözésbe. Az öntözött területen szerényen számolva is 30-40 £-al növelhetők a termésátlagok, biztonságossá tehető a termelés. A termésátlagok növelésével kb 300-350 ha szántó szabadul fel egyéb növények termesztésére. 4oo