A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Szabó Károly: Szennyvizhasznositás-elhelyezés tervezési tapasztalatai

A szabvány készítésekor még ösztönözték a gazdaságokat erdő Létesítésére. Mű­velési ág változtatás /szántóból erdő/ nélkül lehetett célcsoportos beruhá­zásból cellulóz nyárast telepíteni. A földtörvény ma már termelési célú erdőtelepítését szántóföldön csak súlyos szankciók mellett teszi lehetővé. Ezért módosítani kell azt az előírást, mely szerin* a hasznosító telepet több­szintes védőerdősávval kell kerülvenni. Védőerdősávot csak a védendő létesítmény irányába indokolt telepíteni, ha az egy meghatározott távolságon pl. 300 vagy 500 m-en belül van a szennyvizöntö­ző telephez. Akkor tehát, ha meghatározott távolságon /védőtávolságon/ belül védendő létesítmény nincs a védőerdősáv létesítése nem indokolt. 5. TALAJTANI FELTÉTELEK Szennyvizhasznositásra minden ásványi talaj alkalmas. A szennyvizet azonban csak ott lehet hasznosítani ahol az öntözésre, vizpótlásra az éghajlati - víz­hiány miatt szükség van. Elhelyezésre csak a jó vízgazdálkodási sajátságu talajok alkalmasak, az éghaj­lati vízhiány jelentősége ebben az esetben nem számottevő. Az elhelyező telep terhelésének mértékét alapvetően ugyanis az határozza meg, hogy talajtani adottságai milyenek. Gazdaságosan akkor lehet az elhelyező te­lepet kialakítani, ha az évi terhelés elérheti az 1500-2000 mm-t. Ebből követ­kezik, hogy kötött agyagtalajokon elhelyező telepet kialakítani nem gazdasá­gos. 6. MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK Hasznosítás és elhelyezés esetén is elegendő a szennyvíz mechanikai tisztítása és 2 órás ülepitése. A hasznosító telepen alkalmazott öntözési mód esőztető, a hasznosító telep biz­tonsági területén és az elhelyező telepen felületi. 396

Next

/
Thumbnails
Contents