A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Bársonyos Jenő: Miskolc-Tapolca karsztvíztermelő mű vízminőségének káros változásai

lévő vizek szaprofita flórája sokkal szegényebb, mint a felszinl vizmedreké, ezen kivül a föld alatt a napsugárzás baktericid hatása sem tud érvényre jutni. Hasonló a helyzet a bélférgek petéinél is, hiszen például az orsógiliszta /Ascaris lumbricoides/ petéi a magasabb hőmérséklet, a talaj kiszáradása és az ultraviola sugárzás hatására 7 óra, maximum 5 nap alatt elpusztulnak, addig a napfénytől és a kiszáradástól védett peták, egy évig is megtarthatják életképességüket. A szennyeződés jellegéből tehát láttuk, hogy azok emberi eredetűek, és a sebesség-értékeket figyelembevéve, gyorsan jutnak el a forrásokig. Ezért vizsgálatainkat forrás közelben illetve a vizgyüjtő terület viznyelőin végeztük. A vizgyüjtő terület legnagyobb részt fedett karszt, kisebb része fedetlen karszt. A forrás foglalása nem a hegység belsejében, hanem azon a helyen történt, ahol a mészkövet néhány méter /6-13/ vastagságú törmelékes üledék fedi. A forrás közvetlen közeiságeben csak egy erősen korlátozott területü belső védőterület biztositására van lehetőség, mert közvetlen c^omszédságában üzemel az országhatárainkon túl is jól ismert az év minden időszakában nagyforgalmu barlang r termálfürdő, ás a „külső védőterület"-en lakóházak fekszenek. A víztermelés a nagyobb vizhozamok biztosítása céljából szivattyúzással történik, mely néhány méteres depressziót hoz létre, és igy elképzelhető volt, hogy a megrongálódott szennyvíz-csatornákból a források felé exfiltráció történik. Ezt a szennyezési lehetőséget azonban az igen alapos vizsgálatok kizárták. A forr ás hidrogeológiai védőterületén azokat a viznyelőket jelöltük ki vizsgálat céljaira, amelyek állandó víznyelőként 43