A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Bársonyos Jenő: Miskolc-Tapolca karsztvíztermelő mű vízminőségének káros változásai

miiködnek, ás vízgyűjtőjük területén az elmúlt években valamilyen változás történt. A gyanú elsősorban a forrásoktól ÉNy-i irányban fekvő Mexikó patak medrében lévő víznyelőkre /Tatárárok/ terelődött. A Mexikó patakról hosszabb megfigyelés állt rendelkezésünkre, mely Bzerint a patak vize, hozamától függően különböző helyeken tűnik el. A patak vizét a völgy nyugati végében fakadó három forrás hozama biztosítja. Ezek a források — az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint — ivóvizminőségü vizet szolgáltatnak. A patak vize viszont fokozatosan elszennyeződik, aminek az oka az, hogy a patak a forrásoktól pár száz méternyire, egészen az elnyelődések helyéig egy községen, Bükkszentlászlón fut keresztül, s igy ennek a rohamosan fejlődő községnek összes hulladéka — csatornázás és szervezett szemét-ártalmatlanítás hiányában — ebbe a patakba kerül. A patak vizében az elnyelődés helyén szulfát 769 mg/l, ammónia 0*84 mg/l, nitrit 0*5 mg/l, nitrát 4*1 mg/l mennyiséget találtunk, az oxigénfogyasztás 4*24, a kóli bacilus 100 miben számlálhatatlan mennyiségben fordult elő. A patak vizének nyomjelzését konyhasóval végeztük. 2000 kg konyhasót oldottunk fel és nyelettük el az egyik kibontott víznyelőn. A környező források vizében a só megjelenését ellenállásméréssel és titrálással végeztük. Egyetlen forráscsoport volt, ahol az ellenállás változás 240 ohm volt, a klór ion pedig 7 mg/l-ről 16 mg/l-re nőtt, és ezek a miskolci közműves ivóvizhálózatba bekapcsolt Tapolcai források voltak. Ezt a vizsgálatot egy hónap múlva megismételtük, és csaknem azonos eredményeket kaptunk. A vizsgált víznyelő és a Tapolcai források szintjének magasságkülünbsége 190 m/318-128/. A távolság a sóoldat beadás és 44