A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III. /3. - Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása

szennyezőkre. A nitráttartalon vizsgálatából és trendjéből azonban egyértelműen kimutatható egyes térségek elszennyeződósi folyamatának kezdete. Komoly ós veszélyes szennyozőforrások találhatók Győr-Sopron megye egész területén, a Dunántúli Középhegység nagy ipartelepeinek körzetében /Tapolca, Ajka, Veszprém, Fűzfő, Pét, Várpalota, Tatabánya, Dorog/, a Duna mentén Komáromtól Mohácsig, valamint a Nyírség mélyen fekvő területein. A szennyező anyagokra vonatkozóan megállapítható, hogy a felszin alatti vizekre legveszélyesebb ipari szennyezőforrások a tinföldés aluminiumgyárak, a vegyigyárak /Fűzfő, Peremarton, Pét, Leninváros, Kazincbarcika, Sajóbábony, Szolnok/, a kőolaj feldolgozók, valamint a felületkezeléssel foglalkozó üzemek. Egy kiragadott példán, ami nem tekinthető általánosnak - bemutatjuk az ipari iszap környezetkárosító hatását. F'.azai timföldgyáraink a Dayer-technológia szerint dolgoznak. A timföldgyártás legsúlyosabb környezeti problémája a bauxitból megmaradó vörösiszap tárolása és elhelyezése. A keletkező vörösiczap mennyisége az egyes ipartelepeken a bauxit minősége, a feldolgozás módja ésa kibocsátott iszap szárazanyagtartalma szerint változik. Timföldgyárainlcban feldolgozott bauxitból keletkező vörösiszapban jelentős mennyiségű Pe203 /38-43 fV van, de nem hanyagolható el a fel nem tárt Al

20

3 /15-2C 7J, Na

20 /9-12 , TiC

2 /4-G r/J és a ritka földfemek sem. 1981-ben az Ajkai Timföldgyár hányóján levő vörösiszap mennyisége 4,5 millió tonna volt, évente pedig !<b. C,8 t keletkezik. A vörösiszapnak a környezetre kétféle káros hatása van: - a száraz vörösiszapot a szél messzire elhordja; - az iszap higtartalma a talajba szivárog, s igy a vegetációra, a környék ivóvízellátására is veszélyt jelent. , 349