A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III. /3. - Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása

Az alumíniumipar másik szenr.yezűforrása - mennyicégben és minőségben lényegesen kevésbé veszélyes - az aluniniun kohékban képződő, kádbontásból eredő katódszón, vagy katéchulladck. 3gy kád élettartana átlag 4 év, tartalmaz 12-15 % fluorcót, Ha-t, Co-t, karbidot, foszgént. Az Ajkai Tinföldgyár és Aluniniunkohó mellett a Torna patak két oldalán halmozták fel a vörösiszapot, a kádhulladékot és az Ajkai Hőerőmű pernyéjét, A tároló mellett 10 megfigyelő kutat fúrtak éc havonta mérték a pH-t, Na20-t, fluoridot, KoC-t, CaC-t cc MgO-t. A pH 7,1 és 12,9, a í!a

20 0,7-214,9 mg e.é./oV, a fluorid C,0-41,0 mg/dc

3, a I<2° 0,01-2,6 ng e.é./dt

3, a CaC C-9,42 mg e.é./dc.-, a Mg 0,0-3,5 ng e.é./öu

3 között váltakozik, tehát a szennyező hatás egyértelmű. Minél távolabb esik a kút a lerakóhelytől, 0 szennyezőanyagok koncentrációi annál inkább csökkennek. dél mutatja a szennyezések terjedését, hogy Szekszárdon, a 3ió mentén létesített particzűrécű kutakban már kimutathatok a fűzfői Hitrokéniai Ipartelepekből származó - a Séd-MádorOic-n rendszeresen végigvonuló szennyezőanyagok. Mint a fenti példák is mutatják, a megfigyelőkutakból vett ninták egyértelműen bizonyítják a lerakóhelyek káros hatását a felszín alatti vizek minőségére. Egécz országra kiterjedő mérőhálózat kiépítése ránutatna arra, hogy jelenleg mely térségek azok, ahol a védelmet fokozni és szigorítani kell. Ccczefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ipari iszapok ártalmatlanítása egyre égetőbb problémává válik felszín alatti vízbázisaink minőségének meoéváca érdekében. 350