A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

A tervezési gyakorlat értékelése alapján Váradi József 198

1 3,5 és 12 mm/nap közötti értékeket állapított meg a sikvidéki vizrendezésnél [12]. A vizügyi igazgatóságok adatszolgáltatása alapján Kardos Mária 198

2 összeállította 75 sikvidéki belvizöblözet fajlagos vizszállitás értékeit [2], Ezek értékelése alapján felszini vízrendezésnél a szigetközi belvizöblözetben fordul elő egyedileg magas érték 10,8 ram/nap Magyarországon. A többi sikvidéki belvizöblözet mértékadó felszini vízelvezetése 7,5 és 1,2 mm/nap között változnak. A talajcsövezett területek mértékadó fajlagos elvezetendő vízmennyiségei 4,3 és 7,3 mm/nap értékek között változnak. A hazai talajcsövezési tervezési gyakorlatban - figyelemmel a retenziós görbére és a talaj tározási együtthatójára a MÉM-NAK laborok mérési adatainak felhasználásával - reálisan 5-7 mm/nap fajlagos elvezetendő vízmennyiség vehető figyelembe a jelenlegi fejlesztési szinte

n. Természetesen ez nem zárja ki egyedi ele

mzésen alapul

ó és ettől eltérő érték alkalmazását különösen szikes és öntözött, valamint nyugat-magyarországi területeken. A talajviz megemelkedésének mértéke legelő gazdálkodásnál a föl

dfelszín alatt 30 cm-ig, szántó területen 5Q cm-ig, gyümölcs ku

ltúránál 60 cm-ig engedhető meg egyszer egy évbe

n. Ez az érték könnyen megállapítható a talaj vizháztartási menetgörbe mértékadó évre vonatkozó grafikus feldolgozásával, ha a talajvizkut rendelkezésre áll vagy van helyi tapasztalat. Az is egyértelmű, hogy a csapadékhasznositás feltétele a pF görbe meliorációval való beszabályozása, mivel elsősorban ez bizt

osltja a növényzet számára a diszponibilis vízkészlete

t. Ennek előállitása elsősorban a talajcsövezéssel együtt alkalmazott talajjavítással érhető el. A talajcső lehetővé teszi a talaj oxigén (gáz) háztartásának szabályozását és a pF görbéig a diszponibilis vízmennyiség visszatartását, ezért döntő jelentőségű a rossz vizháztartásu és csökkent termékenységü talajok felszini vízelvezetésével szemben. A talajcsövezési igény 1,3 millió ha [5] és az öntözött területek talajcsövezésére a másodlagos szikesedés és mocsarasodás miatt is szükség van. A magas homoktar63