A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

- a talaj teljes porusosságától; - a pórusok méret szerinti eloszlásától; - a pórusok térbeli elrendezésétől (szövetszerkezet); - a másodlagos porozitástól (aggregáltság mértéke, vagyis a talajjavítás egyik eredményességétől); - a harmadlagos porozitástól (talajművelő eszközök hatása,vagyis az agrotechnikai szinttől); - a folyadéktulajdonságoktól (sűrűség és viszkozitás); - a hőmérséklet változástól (részben a talaj duzzadása és zsugorodása, részben a hőmérséklet változások is előidézhetik,hogy az áramló viz feloldjon vagy kibocsásson gázt, és a gázfázisban is változást okozva a hidraulikus vezetőképességet befolyásolják) [9]. A folyadékmozgás alapvetően függ a talaj-viz kölcsönhatását kifejező energiaszinttől (potenciáltól) és az azt befolyásoló tudatos meliorációtól [10]. 4.3. A vízrendezés feltétele Ez az a feltétel, hogy a u porustérfogatot milyen mértékig engedjük telíteni, illetve minél jobban közelitsük meg az előzőekben leirt ideális arányt a meliorációval. Tulajdonképpen ez az a biztonság, amivel - a tul magas talajvízszint megelőzése érdekében - a talajt meg kell csapolni. Az éghajlati, a talaj vizháztartási és a befolyásolástól - meliorációtól - függő empirikus érték a víztelenítés feltétele: q (5) h q = talajcsÖ vagy víztelenítő árok által elvezetendő vizmennyiség (mm/nap) 1 mm/nap = 0,116 l/s.ha 1 l/s.ha = 8,64 mm/nap h = két talajcső vagy víztelenítő árok szimmetria tengelyében a víztükör magassága mennyire közelitheti meg a talaj felszínét (háromfázisú zóna felöltődése) a talajcsőben vagy árokban lévő szinttől számítva (m). 61