A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)
4. A NÖVÉNYZET FAJLAGOS VÍZKÉSZLETE 4.1. A növényzet elvi fajlagos vízkészlete A felszinközeli természeti erőforrások közül az üzemelésben a mozgó és mozgatható rész elsősorban a víz — pontosabban a folyadék vagy oldat —a növénytermesztésben alapvető, néha döntő ökológiai tényező a talajjal való szoros kölcsönhatásban. Ebben a hatásmechanizmusban a folyadéknak anyagszállitó, átrendező,felhalmozó, kilúgozó és termést növelő — háromfázisú talajszerk ezet eseté n — vagy termést csökkentő —rossz talajszerkezet fennállásával — szerepe van C 8 ]• Az agrotechnikai és a biológiai tűrési időt meghaladó kétfázisú talajszerkezetnél is vitathatatlan a termés csökkenése. A növényzet elvi fajlagos vízkészlete a következő vizháztartási egyenlettel irható fel: Csapadékhasznositás + kapilláris vizemelés (kivéve szikes területek) + kiegészítő öntözés + talajtározás - evaporáció = növény általános vízkészlete. /Vdt + / C. dt + Tödt + J T dt - J Edt = J Tdt (1) ti t o o 1 o o o aho l t jelenti az egyes időpontokat és az egyes tényezők jelentik ezen időegység alatti intenzitás változást. A t időponthoz fajtánként és évenként változó t' agrotechnikai és biológiai viztürés tartozik, mivel a meghatározó a mezőgazdasági intenzív fajták változó és növekvő termesztési igény szintje a biológiai és agrotechnikai rendszerben, valamint a talaj termékenysége iránti fokozódó igény. C' = csapadékhasznositás (mm/nap) (levonva intercepció, felszíni lefolyás és esetleges mélybe szivárgás) Cj, = kapilláris vizemelés (mm/nap) (káros sók, kétvegyértékü vas- és mélybeszivárgás hiánya esetén) 57
