A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

- a hasznosított csapadék hasznosulásának termesztésökológiai hatékonysága. A viz — pontosabban folyadék vagy oldat — hasznosulási arányá­nak mintegy 1%-os javulásával - a talaj háromfázisú tározóter é­nek meliorációval való fokozásáva l - mintegy 400 000 t szemes­kukorica terméshez szükséges vízmennyiséget lehetne visszatar­tani. A vizhasznositás hatékonysági mutatója nemcsak a vizzel, hanem a többi természeti és társadalmi erőforrásokkal való gaz­dálkodás színvonalának csak egyi k kifejezője [6]. 3. A TERMŐTALAJ MINT ELSŐDLEGES ÉS MEGÚJÍTÁSRA SZORULÓ TERMÉSZE­TI ERŐFORRÁS A csapadékhasznositás megoldásának, a csapadék fogadásának na­gyon jelentős meliorációs feladata, hogy a mezőgazdaságilag mü­veit területek több mint a fele csökkent termékenységü és táro­zóterü: - 4,1 millió ha terület területrendezé s, - 3,1 millió ha üzemi terület vízrendezés e és az ezekhez kapcso­lódó helyi jelentőségű közcél ú, valamint az állami főmüv i be­ruházások, -2,3 millió ha lejtős terület talajvédelme, -2,2 millió ha savanyu, 284 ezer ha szikes, 372 ezer ha tala j­javítás a szükséges [5]. A felsorolt meliorációs beavatkozások kölcsönösen átfedik egy­mást, igy a területek nem összegezhetők, valamint az egyre in­tenzivebbé való kihasználás miatt az aktiv termőréteg gyorsuló ütemben megujitásra szorul. A meliorációval a termőtalajt; de különösen az aktiv termőréte­get a csapadékhasznositására folyamatosan alkalmassá kell tenni, ezért jogosan merül fel az az igény, hogy egy mezőgazdasági táb­la tározóképességét hogyan értékelhetjük. 56

Next

/
Thumbnails
Contents