A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

lázat foglalja ösaze. Megállapítható, hogy a vizsgált térség­ben a leggyakrabban előforduló mészlepedékes csernozjon tala­jon a melioráció hatására a tenyészidejű csapadékhasznosulás lényegesen nem növekszik tovább. Ugyanakkor az összetömörö­dött tipusos réti talaj neliorálása ugrásszerűen növeli a természetes csapadék hasznosulását és igy növény vízfelhasz­nálását. A talajvízből kapilláris uton történő utánpótló­dás igen kedvezően befolyásolja a növények vizellátását. A módszer alapján, ill. további fejlesztésével az alábbi tipu­su feladatok oldhatók meg: - tetszőleges számú meliorációs körzetre fejlesztési sorrend kialakítása a várható hatékonyság alapján, - elkészült meliorációs tervek ill. beavatkozások utólagos értékelése, - lehetséges meliorációs alternatívák közül a hatékonyság szempontjából optimális megoldás/ok/ kiválasztása, - optimális'öntözés ütemezés megállapítása a várható termés­eredmény és a költségek figyelembevételével, - célszerű talajmüvelési mód és ütemezés kiválasztása az op­timális vizháztartási állapot elérése szempontjából. 1. BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy a mezőgazdasági növények által hasz­nosított csapadék számítására eljárást mutasson be és alkal­mazzon. Az eljárás segítségével - nyomonkövethető a természetes csapadék hasznosulása a nö­vénytermesztésben, - számszerűleg jellemezhető a talaj, növény és viz kapcsolata, - mérhető a meliorációs beavatkozás, az éven belüli talajmüve­lés, valamint az esetleges öntözés várható, ill.' tényleges hatása a talaj vizállapotára és ezen keresztül a termésered­ményre. Az eljárást öt részben ismertetjük. Először röviden leirjuk a 39

Next

/
Thumbnails
Contents