A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

figyelembe vett legfontosabb fizikai folyamatokat, majd ezek matematikai modelljét mutatjuk be. Ezután a számitógép program alapjairól irunk, majd alkalmazási példát közlünk. Végül összefoglaljuk a következtetéseket és rögzitjük a további feladatokat. 2. A CSAPADÉKHASZITOSULÁS FOLYAilATA A csapadékhasznosulás folyamatában az alábbi fő fizikai folyamatok játszanak fontos szerepet: csapadék, interszepció, beszivárgás, evapotranszspiráció, kapilláris emelkedés, mélybeszivárgáso A jelenség, amelyet vizsgálunk a termőtalajnak abban a részében játszódik le, amelybe a növények gyökérzónája benyúlik. Ebben a talajrétegben a víztartalom a lehetséges telitődés, illetve az annál kisebb vizkapacitás, valamint a hervadáspont között változik. A teljes évet vagy egy részét, pl. a vegetációs időszakot tekintjük ésaz egyes növények szempontjából tetszőleges számú kritikus fejlődési időpontot különböztetünk meg. E jellemző időpontokban az egyes növények különböző mértékben reagálnak az esetleges vízhiányra, és ez a hatás végeredményben a termés csökkenés mértékében jelentkezik /2/. A talajviz helyzete a kapilláris vizutánpótlódás révén befolyásolja a folyamatot. Az időszak alatt fellépő valamennyi csapadék esemény

t figyelembe vesszük. Az egyes eseményeket a teljes csapadék mennyiséggel, valamint a csapadék időtartamával jellemezzük. A csapadék bizonyos részét a növényzet felfogja és innen közvetlenül elpárolog. Ez a mennyiség, az interszepci

ó függ a növényzettől, az évszaktól és a csapadék emiitett jellemzőitől. A beszivárgás bonyolult fizikai folyamat, amelyet egyaránt befolyásol az interszepcióval csökkentett csapadék intenzitása éa időtartama, valamint a növényzet és a talajtipus. lle4o